Aszaltszilvaleves

Akkoriban, mikor még nem volt biztos, hogy ősztől lesz munkahelyem, azt tervezgettem, ha mégsem -szerencsére nem úgy lett-, akkor egy másik blogban összegyűjtöm az Anyukám receptjeit, úgy sütiket, mint ételeket, amiket tőle tanultam elkészíteni. Meg ahogy mifelénk főzték őket. Nem főztek annyiféle ételt, mint manapság, mégis változatosan étkeztünk. Minden évben volt disznóvágás, aminek aztán különböző részei évente egyszer készülő ételekbe kerültek. Amiket azóta sem ettem. Ilyen a gömböcös leves, a kásás leves, a vesével együtt elkészített agyvelő, az orjaleves.
Aszaltszilvalevest is szerintem egy évben egyszer főzött Anyukám, napon aszalt szilvából és a padláson füstölt húsból. Nálam minden bolti- úgy az aszalt szilva, mint a csülök. De azért finom lett. Legalábbis nekem. Mi nagyon szerettük, de a gyerekeimnek nem ízlik.
Hozzávalók:

  • 1 füstölt csülök
  • 50 dkg aszalt szilva
  • liszt, tej, olaj a rántáshoz és habaráshoz
  • pici ecet
Így készült:
A csülköt előző este beáztattam.
Másnap leöntöttem róla a vizet, még egyszer átmostam, és annyi vízben, amennyi bőven ellepte, főni tettem.
Mikor a csülök megfőtt, kivettem. 
A levébe tettem az aszalt szilvát és a csontról leszedett, feldarabolt csülköt. Nem kell sokáig főzni a szilvát, mert könnyen szétfő. Épp csak főjön fel, lehet is kihabarni a levest.
1 evőkanál lisztet kevés olajon világosra pirítottam, a levesbe kevertem.
1 evőkanál lisztet simára kevertem úgy 2-3 dl tejben, ezt is a leveshez kevertem, mikor felfőtt, el is zártam alatta a lángot.
Sózni nem kellett, elég sós volt a csülöktől.
Végül evőkanálnyi ecetet lehet tenni hozzá, ha hiányát érezzük.
Másféle fűszer sem kerül bele, ez így jó.
Nem tudom, másfele is főzték-e ezt a levest. Érdekes ízvilág, sós-édes-savanykás is egyben. Egyszerű és nagyszerű, régi ízemlék...
Katalin  játékára terveztem elküldeni ezt a boszorkányosan egyszerű és első kóstolásra biztos érdekes, de számomra nagyon finom és kedves ízemlékű levest, de most nézem, hogy a határidő bizony lejárt. De azért álljon itt egy újabb dobai étel. 

2 megjegyzés:

  1. Én is nagyon sajnálom, hogy nem készítetted el pár nappal előbb, jó lett volna...
    Biztos finom a leves, bár lehet hogy elsőre nekem is szokatlan lenne ez ízpárosítás. De tudom Erdélyben elterjedt ez a leves. Amit az ember gyerekkorában megszokott és szereti is, az természetesnek tűnik, még ha mások furcsállják is. Tudom otthon Mözsön mi is ettünk/eszünk olyan ételeket, amit nagyon szeretünk, de más még nem is hallott róla, és esetleg nagyon furcsállná is... :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, minden tájnak vannak jellegzetes, megszokott ételei. Mifelénk például halászlét egyáltalán nem főztek, én sem szoktam. Kóstoltam, de nem nyerte el a tetszésemet. Ezt a levest viszont nagyon szeretem! :-)

      Törlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...