Diós lekváros kifli

Évekkel ezelőtt elhoztam a Nővéremtől egy ősrégi receptes könyvet. Anyukánké volt. Már borítója sincs, így azt sem tudom, mennyire régi. De megsárgult lapjai elárulják, hogy nem mai csirke, valószínűleg nálam is öregebb. No ezt a könyvet lapozgatván akadt meg a szemem egy sütirecepten, amit azért persze kicsit átalakítottam. De a lényeget, ami miatt megtetszett, mindenképpen megtartottam: a megtöltött kiflikék diódarabokba mártogatását.

Hozzávalók:

• 1 dl tej
• 1 csomag szárított élesztő
• 1 evőkanál cukor
• 50 dkg liszt (fele rétesliszt)
• 20 dkg zsír
• 1 nagy csipet só
• 1 tojássárga
• 3 evőkanál tejföl
• lekvár tölteni (szilva)
• 1 tojásfehérje a tetejére
• nagy maroknyi durvára vágott dió

Így készült:

A langyos tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

A lisztben elmorzsoltam a zsírt. Hozzáadtam a sót, tojássárgát és élesztős tejet, s fokozatosan adagolva a szükséges mennyiségű tejfölt, összegyúrtam a tésztát.

Fél órányi pihentetés után 5 részre osztottam.

Mindegyiket kerek lappá nyújtottam, 8 részre vágtam, lekvárt tettem a tésztavégekre, felsodortam.

A tojásfehérjét enyhén felvertem, belemártottam a kiflik tetejét, majd a durvára vágott dióba. Így pakoltam tepsibe.

180 fokos sütőben pirulásig sütöttem őket.

Még melegen porcukorral szórtam be.

Amúgy is finomak a lekváros kiflik, szeretjük őket, de a pirult ropogós diódarabok a tetején még előrébb taszították a finomsági skálán. Szóval csak ajánlani tudom! 😊