Borzas Kata (Darált keksz)

Megjöttünk mi a nyaralásból még szerdán, de a hosszú távollét után bizony felhalmozódtak a tennivalók. Meg szeretném kihasználni a szabadságból még hátralévő napokat. Befőzés befőzés hátán.
Ifjúkorunkban minden nyáron hátunkra vettük a "házunkat", s bebarangoltuk szép hazánk egy részét. Ezt az életformát szerettük volna megkóstoltatni csemetéinkkel. Mi annak idején semmi kivetnivalót nem találtunk benne, mármint a vadkempingezésben, de gyerkőceink bizony hiányolták a civilizáció egyik-másik vívmányát. S mi tagadás, most már én is:-)   De ettől eltekintve, nagyon-nagyon szép hetet töltöttünk a hegyekben. Hazaindulás előtt megkérdezte Férjem az aprónépet, jövőre is jövünk Erdélybe nyaralni? Határozott igen volt a válasz. Én meg egy pillanatig sem tiltakoznék!
Régi sátorozásaink egyik rendszeres útravalója az Anyukánk által készített darált keksz. Ez olyannyira hagyománnyá vált, hogy én is elkészítem szinte minden útra. Ezúttal is készült belőle, Leányzóm hathatós közreműködésével.
Hozzávalók:

  • 75 dkg liszt
  • 30 dkg porcukor
  • 50 dkg margarin
  • 3 egész tojás
  • 1,5 csomag sütőpor
  • ízesíteni: vanília, citromhéj, kakaó, dió...
Így készült:
A lisztet a margarinnal elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval kemény tésztává gyúrtam. Előfordult, hogy nem állt össze a tészta, akkor pici tejet tettem hozzá. Ezúttal kissé lágy lett, ezért még liszt került hozzá.
A tésztát két fele vettem. Felét vaníliával és citromhéjjal ízesítettem, másik felét gyömbérrel és kurkumával. Érdekes módon a sárga kurkumától rózsaszín lett a tészta:-) De kerülhet bele kakaó, dió, kókuszreszelék, narancshéj, fahéj is. 
A húsdarálóra felszerelt eszközön keresztül Hédi darálta le, s rakosgatta sütőpapírral bélelt tepsibe. Én közben készítettem a többi sütit, mert más is készült:-) 
180 fokra előmelegített sütőben addig sült, míg pirulni kezdett.
Ezúttal nem lettek elég borzasak, mert meggondolatlanul belezúdítottam két egész sütőport a másfél helyett, s a kelleténél jobban megnőttek. De kirándulásra tökéletes süti, mert sokáig eláll, s nem szárad ki. 
Ilyen a forma, amit a darálóra kell szerelni:
Anyukámnak volt, én meg évekig kerestem boltban, végül Anyósom adta nekem az övét, mert ő nem használja. Azóta évente egyszer előveszem:-)

A nyaralásról majd írok bővebben a másik blogomon, de azért mutatóba ide is felteszek néhány képet.
A Csodavár 73 m magas bejárata

A Csodavár belsejében

Medve barlang

"Tavirózsa"

Rozsda-szakadék

Mócok temploma

Kilátás a csúcsról

Szamos bazár

Eszkimó jégbarlang

Galbena szikla


Tordai-hasadék
A hasadékon átfolyó Hesdát-patak


Bonchida

Folyik a kastély helyreállítása


18 megjegyzés:

  1. Na igen, a darálós keksz. Ez nálunk is nagy szám volt és még mindig az. Örülök, hogy jól telt a szabadság, nagyon szép helyeken jártatok. Ami a sátorozást illeti, ífjúkoromban én is nagy híve voltam, mert nem volt más lehetőség és akkor mindegy volt, csak menjünk. Most viszont már nem rajongok érte :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Martinelli, köszönöm!
      Én 8. osztályos koromban sátoroztam először, aztán szinte minden nyáron elmentünk valahova, néha naphosszat gyalogolva a kiszemelt helyig. Most már semmi porcikám nem kívánja, mármint a gyaloglást, cipekedést, de akkor olyan szépek voltak azok a napok. Életre szóló élmény. Remélem, ez is az lesz a gyerekeinknek.

      Törlés
  2. Gyerekkoromban Anyukám nagyon-nagyon sokszor készítette, a mai napig megvan a darálójához ez a forma. Imádom ezt az egyszerű kis kekszet! Nagyon! Mi kakaós változatban is csináltuk (vagyis kakaóport gyúrtunk a tészta másik felébe - ja, látom, Te is írtad:)).
    Gyönyörű helyeken jártatok!! Mindig tudtam, hogy Erdély nagyon szép, de hogy ennyire... Mi is tervezünk egyszer egy erdélyi nyaralást, majd, ha Milán picit nagyobb lesz. Hegyrajongó vagyok egyébként is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gabriella, köszönöm, nálunk is kedvelt süti:-)
      Bizony, nagyon szép Erdély, s ez csak az Erdélyi Szigethegység! Hát még Székelyföld, a Kárpátok! Nem tudok betelni vele!

      Törlés
  3. Látom szép helyeken jártatok:) Hát igen, nagyon szép Erdély. Ilyen sütit ettem már, bár nem mi készítettük. Ezzel a formával mi a Víníliás koszorót szoktuk készíteni:) De jü hogy eszembe jutattad:) Ki kell próbálnom:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kati, Erdélyben csakis szép helyeken járhatunk:-) Még a mi kis Meszesünk is szép.
      Vaníliás koszorút is készítesz? Mert azt nem ismerem, s legalább másra is használhatom ezt a formát.

      Törlés
  4. Gyerekkorom emléke ez a süti! Anyukám sokszor sütötte, én ritkán. Nem is tudom mikor utojára. Ezt felelevenítem én is:-)
    Nagyon szép helyeken jártatok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajni, én ezt a sütit nem hagytam feledésbe merülni, sok másikkal ellentétben. Szeretem az ilyen variálható sütiket.

      Törlés
  5. Örülök, hogy itt vagy, és, hogy jól éreztétek magatokat! :) Nekem is van ilyen formám, de még sosem próbáltam, pedig szeretem ezt a sütit. :))) Gyönyörű képeket hoztál, kíváncsi vagyok a folytatásra. Én egyetértek a gyerekeiddel, nem szeretem a sátorozást. Egyszer voltam életemben(még fiatal voltam), de soha többé! :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csilla, de aranyos vagy!
      Ne hagyd megrozsdázni a formádat:-) Ha nem is sátorozáshoz, csak úgy elrágcsálni is érdemes megsütni.
      Én szerettem a sátoros kirándulásokat, most már kevésbé.

      Törlés
  6. Gyönyörű helyeket bebarangolni együtt a családdal és közben finom házi kekszet majszolni...nincs is ennél jobb dolog a világon! :)

    VálaszTörlés
  7. Csodaszép képek:) Aktív nyaralásotok volt, én jobban szeretem, mint a semmittevős lustálkodást, akkor halálra unom magam.. Nem készítettem még sosem ilyen kekszet, de ettem már, nagyon finom. Kár, hogy már vége van a szabimnak, meg már az iskola is elkezdődött, jó lenne még kirándulgatni. Megnézem majd a képeket a másik blogodon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Trollanyu, én is a mozgalmasság híve vagyok:-) Ne is emlegesd az iskolát, engem ráz tőle a hideg. Nekem még van egy kis szabadságom, ki is használom.

      Törlés
  8. Ahogy látom, mindenkiben gyerekkori emlékeket idéz a süti, nálam is. Nagyon-nagyon régen készült, pedig hogy szerettük! :) Gyönyörű helyeken jártatok, biztosan jólesett mindannyiótoknak ez az aktív pihenés! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hankka, de jó, hogy ilyen emlékeket idézek fel! Az aktív pihenés is jó volt, egy kis gondtalanság jól jött, lelkileg is feltöltődtünk.

      Törlés
  9. Jéééé, tavaly mi is Pádison, mi is darálós kekszek társaságában.
    A Csodavazárban bizony kellemetlen élményeink is voltak, de az idei szárazságban nektek semmi gond nem lehetett.
    Mi a múlt héten a Bucegi-ben jártunk, készülök egy beszámolóval. Padina környéke egy brutál gyönyörű hely, nem is tudom edig hogy maradt ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pádisra belépőjegy a darálós keksz:-) Mi történt a Csodavárban? Esett? Minket is elkapott egy kisebb eső, de ettől eltekintve nagyon szép időnk volt.
      Megcsodáltam már a Bucegi-i képeket, én még nem jártam arra, de tényleg csodás!

      Törlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...