Karamelles bomba

Gergő névnapjára készült.
Tegnap volt ugyan, de a mai napot szántam a sütés-főzésre. Tiramisut terveztem, de elfelejtettünk venni babapiskótát. Gergő nem egyezett bele a kekszes változatba, így más után kellett néznem. Nem is keresgéltem sokáig, az elsőként kinyitott magazinban (Meglepetés Téli Különszám, 2011.) rá is találtam erre. Vagyis hasonlóra, mert összetételében kevésbé, de kinézete jelentős változáson ment át.
Nem rég kóstoltuk, igazán finom lett!

Hozzávalók:

• 6 tojásból kakaós piskóta
• 15 dkg cukor
• 1 dl főzőtejszín
• 50 dkg mascarpone
• 4 dl tejszín
• 6 darab lapzselatin

Az öntethez:

• 15 dkg cukor
• 1,5 dl víz

Így készült:

A nagy tepsiben sült piskótából kihűlés után vágtam egy, a forma aljával megegyező méretű kört. (Kerestem egy kistányért, ami éppen beleillett a formába, rátettem a piskótára, körbevágtam.) Hullámos szélű, kuglófformához hasonlatos formát használtam.

A többi piskótát csíkokra vágtam.
A kiszemelt tál aljára tettem a kerek piskótadarabot, az oldalát kiraktam megfelelő méretű piskótacsíkokkal.
A cukrot kis lábasban, kis lángon karamellizáltam. Kavargattam, hogy közben meg ne égjen. Mikor felolvadt az egész, rátöltöttem a tejszínt, s addig hagytam főni, míg a cukor feloldódott. Kihűtöttem.
A zselatint hideg vízbe áztattam. Mikor megpuhult, kiszedtem a vízből, kis lángon, kevergetve felolvasztottam. Hozzáadtam a kihűlt karamellhez, majd összekevertem a mascarponéval.
A tejszínt habbá vertem, s több részletben a karamelles krémhez kevertem.
A piskótával kibélelt edénybe borítottam, a maradék piskótacsíkokkal befedtem a tetejét.

Hidegre tettem több órára.
Míg hűlt, elkészítettem az öntetet. A másik 15 dkg cukrot is felolvasztottam, s a vizet ráöntve addig főztem, míg a cukor teljesen felolvadt, s kissé sűrűsödni kezdett.
Miközben hűlt, tovább sűrűsödött.
4-5 óra múltán a bombát tányérra borítottam.

Megöntöztem a karamelles öntettel. Nem öntöttem rá az egészet, szerencsére, mert nagyon édes lett. Aki még szeretett volna rá, kanalazott a tányérjára a maradék öntetből.

Ha sütiről, fagyiról van szó, határozottan a karamell a kedvenc ízem. A Férjem ízlése megegyezik az enyémmel. Ifjú házas korunkban gyakorta segített nekem két kedvenc sütink készítésében. Egyiknek diós grillázs volt a tetején; addig-addig sütögettük, míg beletört a darálónknak a foga az égetett cukros dióba. A másiknak pedig karamelles hab volt a tetején, ennek készítése határozottan két emberes. Azóta sem sütöttem egyiket sem, ideje volna feleleveníteni őket:-)