Csokikrémes szalalkális lapok

Hivatalosan vége ugyan a karácsonynak, de a gyerekeknek szünet van, nekem szabadság, így még tart a pihenés, miközben élünk a karácsonyi maradékokon. Férjem mindig megjegyzi, hogy túl sokat sütök-főzök, de egyelőre élvezem. Amit meg nem bírunk megenni, bekerül a mélyhűtőbe, s ínségesebb napokon elővesszük. Vagyis akkor, mikor éppen nincs kedvem sütni-főzni. Mert azért ilyen is van, mi tagadás.
A sütik számából most sem hagytam alább. Az aprók mellé szeletes sütik is készültek, meg kötelezően sós rágcsálnivalók.
Az én kedvencem a mostani sütik közül a csokis lett, talán azért, mert kevésbé volt édes, inkább a kakaó kesernyés íze volt az uralkodó. A szalalkális lapokat amúgy is szeretem, mindig puhák lesznek. Ezzel a krémmel meg telitalálat lett, számomra legalábbis:-)

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 50 dkg liszt
• 10 dkg margarin
• 15 dkg cukor
• fél citrom leve, lereszelt héja
• 1 teáskanál szalalkáli
• 1 dl tej
• 2 tojás

A krémhez:

• 5 dl tej
• 5 evőkanál rétesliszt
• 10 dkg étcsokoládé
• 25 dkg margarin
• 18 dkg cukor
• 2 evőkanál kakaó (holland)

A mázhoz:

• 10 dkg étcsokoládé
• 2-3 evőkanál olaj

Így készült:

A lapokhoz a lisztet, cukrot elmorzsoltam a margarinnal. Belereszeltem a citrom felének a héját és levét, a tejben elkevert szalalkálit, a tojásokat, s összegyúrtam. Ha nem állna össze, kevés tejet lehet tenni még hozzá.

Hagytam pihenni egy órányit.

4 részre osztottam, tepsi méretűre nyújtottam, tepsi hátán 175 fokon világosra sütöttem őket. 

A krémhez előbb megfőztem a pépet: kevés tejben simára kevertem a lisztet, majd a többit is hozzáadva, állandóan kavargatva sűrűre főztem. Mikor levettem, beletördeltem a csokit, felolvasztottam. Időnként megkeverve hagytam kihűlni. Közben a margarint a cukorral alaposan elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a pépet és a kakaót.

A lapokat megtöltöttem a krémmel. A tetejét bevontam a gőz fölött az olajjal felolvasztott csokival.

Hideg helyre tettem, másnap szeletelhető.

A karácsony szép volt, jó volt. A szentestét szeretem itthon tölteni, az legyen a szűk család ünnepe. Templom, fadíszítés, ajándékbontás (a gyerekeknek ez a karácsony fénypontja), családi vacsora. 25-ét hagyományosan a szüleimnél, most már Nővéreméknél töltjük, ahol összejön az egész család. Kibabáztam magam (számomra ez volt a fénypont, persze ajándékokat bontogató csemetéim örömét követően), kis Unokaöcsém mindenkit elbűvöl. Tegnap Sógoromék voltak nálunk, ma már a pihenés játszotta a főszerepet. De nem sokáig, jön az újabb hajrá:-)