2012. december 6., csütörtök

Mesealmás és pudingos-almás piskóta

Mesealmás névvel ellátva más almás sütivel is találkoztam, de az én füzetemben ez szerepel ilyen előkelő névvel illetve. Ha kinézetre nem is annyira mesés, de ízre igen.
Már két hete, hogy készültek. Egy, almafesztivállal összekötött konferencián vettünk részt, ahova minden intézménynek almás sütit is kellett vinni. Nálunk természetesen én vállaltam a sütemények készítését. Kétfélét készítettem, hogy azért mindenki megkóstolhassa, meg jusson is, maradjon is:-)



Mesealmás hozzávalói:

  • 6 közepes alma
  • 4 tojás
  • 10 púpos evőkanál cukor
  • 15 dkg darált dió
  • 12 púpos evőkanál liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 maréknyi mazsola
  • késhegynyi fahéj
  • fél citrom lereszelt héja
  • 0,5 dl olaj
  • 6 dkg étcsokoládé a tetejére
Így készült:
Az almákat megmostam, megpucoltam, lereszeltem. Összekevertem az összes többi hozzávalóval, legvégül az olajat tettem bele.
Két kikent püspökkenyérformába simítottam a masszát, 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. Elég sok idő kellett hozzá, órát megint nem néztem. 
Mikor kihűlt, kiborítottam a formából, gőz fölött megolvasztott csokival becsorgattam a tetejét.


Almás-pudingos piskóta hozzávalói:
  • 8 tojásból piskóta 
  • 1 kg alma
  • 10-12 dkg cukor
  • 1 evőkanál gríz
  • 2 csomag vaníliás pudingpor
  • 7 dl tej
  • 5-6 evőkanál cukor
A megsült piskótát vízszintesen kettévágtam. 
Az almákat megpucoltam, lereszeltem, s a 10-12 dkg (alma édességétől, ízléstől függően) cukorral kis lángon megpároltam. Végül hozzáadtam a grízt, s még 1-2 percig pároltam. Hagytam hűlni.
A pudingporból, cukorból, tejből pudingot főztem. Azon forrón megkentem vele mindkét lapot. A (lehetőleg) kihűlt almát az alsó, pudingos lapra kentem, majd beborítottam a másikkal a pudingos felével lefele, úgy, hogy a két pudingréteg közé kerüljön az alma. Hideg helyre tettem.
Másnap porcukorral szórtam be, szeleteltem.


Ezt a receptet valahol, valamikor láttam. Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy majd a szeletelésnél szét fog csúszni a pudingrétegtől az egész. Szeletelni szépen lehetett ugyan, de ha jóízűen beleharapott az ember, az alma kikívánkozott belőle. Lehet, hogy a pudingot főzhettem volna több tejben, hogy ne keményedjen meg annyira, de attól tartottam, úgy még az is lágy lesz, nem csak az alma. Talán egyszer még próbálkozok vele...
Hogy melyik volt finomabb? A mesealmás, s nem csak szerintem. Persze a másik is, de a diós-csokis aratta a nagyobb sikert.

11 megjegyzés:

  1. Nagyon finomakat sütöttél, és olyan szépen vannak szeletelve. Az almást imádom, már csak ezért is megkóstolnám... A pudingos süti pedig nagyon felkeltette az érdeklődésemet. :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Gabriella! Sajnos kóstolóval már nem tudok szolgálni...

      Törlés
  2. De szép neve van, és süti is szép:)

    VálaszTörlés
  3. Valamiért nekem is a mesealmás tetszik jobban, pedig a pudingos is nagyon guszta és nagyon finom is lehet! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hankka, neked is? Én nem rajongok a száraz kevert sütikért, de ez olyan jó szaftos, az almának és diónak köszönhetően. Szerettem:-)

      Törlés
  4. A mesealmás nekem is felizgatta a fantáziámat:)

    VálaszTörlés
  5. Mindkettő nagyszerű! Pudingos változattal még nem kóstoltam, de fincsi lehet. A mesést meg úgy ismerem, mint almás kenyér, szoktam néha én is. A gyerekek nagyon szeretik uzsonnára vinni, finom, szaftos sütike.

    VálaszTörlés
  6. Nekem is tetszik mindkettő, én még egyikről sem hallottam, de éppen almás receptet kerestem, sok a romló almám. Minden hozzávaló adott, szerintem holnap ilyet is sütök:)

    VálaszTörlés
  7. Nekem is jöhet mindkettőből...:)

    VálaszTörlés