2014. február 23., vasárnap

Kosárkás süti

Két rend kosárkaformám is van, de eddig mindössze egyszer használtam őket. Talán nem hiába:-) A vasárnap délutánunk nagy része elment a pepecseléssel. Pedig segítségem is volt:-) Gergő lelkesen gyúrta a tésztát, bélelte a kosárkákat. Sóval: meg kell gyúrni a tésztát, kikenni a kosárkákat, kibélelni tésztával, felverni a habot, megtölteni a tésztát, kisütni, kitessékelni a sütiket a formákból, ugyanis csak erélyes biztatásra jöttek ki, majd kóstolgatni -na erre volt a legtöbb jelentkező-, s végül elmosogatni a kosárkákat. Akármilyen finom is, nem hiszem, hogy sűrűn fogom meglepni vele a családot.

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 23 dkg zsír
  • 20 dkg cukor
  • 4 tojássárga
  • 1 evőkanál tejföl
  • fél csomag sütőpor
A töltelékhez:
  • kis üveg meggydzsem (vagy más lekvár, magozott meggy)
  • 4 tojás fehérje
  • csipet só
  • 15 dkg cukor
  • 30 dkg darált dió
Így készült:
A tésztához valók közül előbb a zsírt a liszttel elmorzsoltam, majd a többi belevalóval kemény tésztát gyúrtam.
1-2 órát pihentettem.
A tésztát diónyi gombócokra osztottam (összesen 39 lett).
A kosárkákat vékonyan kikentem zsírral, majd belenyomkodtam a tésztát úgy, hogy egész a forma pereméig érjen.
A tojások fehérjét előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá vertem, belekevertem a diót.
A kosárkákba előbb fél kiskanálnyi dzsemet tettem, majd egy púpos kiskanálnyi diós tölteléket. Nagyjából elsimítottam a tetején a habot. A töltelék szűkösen lett elég, az utolsókra már kevesebb került.
A kosarakat nagy tepsibe sorakoztattam, 175 fokos sütőbe toltam. Addig sültek, míg szépen megpirult a teteje s a tésztaszélek is.
Miután elfogytak a kosárkaformák, szilikon muffinformába kerültek.
A recept Anyukám füzetéből származik. Ő is ritkán sütötte. 
Lenne még néhány ötletem, hogyan lehetne variálni, mivel töltögetni, bevonni, becsorgatni... talán ez rá fog venni, hogy újra kosárkázzak:-) 
Hédi kikövetelte magának az első kóstolás lehetőségét. De apja megelőzte, s mindjárt három kosárkát kanalazott ki. Mert nem volt türelme kiszedegetni. Tényleg finom, roppanós tészta és pergelt diós kéreg a tetején, közötte édes-savanyú lekvár.
Hogyan tessékeltem ki őket a formából? Mire rájöttem a mikéntjére, néhány bizony eltört, azokat megettük. Egy műanyag kardocska -amire falatkákat szoktunk tűzni- hegyét több helyen beszúrtam a kosárka és süti közzé, enyhén feszegetve, s mikor éreztem, hogy enged, kiborítottam.

29 megjegyzés:

  1. Imádom, csak ne lenne ennyire macerás! Egészen idáig még csak egyszer veselkedtem neki. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez az, Csilla, nem mindig van sem idő, sem kedv az ilyen félnapos sütikhez, bármilyen finomak. Egyszerűbb lenne 2 lapot nyújtani belőle, bele lekvár, dióhab, oszt kisütni. De az már nem olyan! Egyszer én is biztosan sütöttem már:-) Hogy lesz-e többször is? Egyelőre biztos nem!

      Törlés
  2. Régen mindig együtt sütöttük, nagymamám, édesanyám és én. :) Látom, diósat sütöttél, ez a kedvencem! :) Jól néznek ki, finomak lehetnek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hankka, ehhez csakis úgy érdemes nekifogni, ha több szorgos kéz dolgozik rajta! Anyukám csak diósan sütötte. Ti hogyan sütöttétek még?

      Törlés
  3. Nekem teljesen más receptem van, ami nagyon finom és a kosárka is magától ugrik ki a formából. Nem is tudom, blogoltam e már, de ha nem, akkor pótolom.Remélem, teszel még egy kísérletet és azt is kipróbálod :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vicuska, ha olyan kosárformából kiugrós recepted van, mindenképpen tenni fogok még egy próbát! Vagy többet:-) Kíváncsian várom!

      Törlés
  4. Mi is diósat szoktunk csinálni, nagyon finom, csak emiatt a macera miatt hanyagoljuk...a formákat elvitték játszani a gyerekek.:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban macerás, de jó délutáni elfoglaltság a gyerekekkel:-) Én még csak diósat ettem, bár láttam már többféle töltelékkel, csokisat mindenképpen fogok készíteni.

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  5. mindeg szerettem eszt a sutit a problema az hogy itten nem talalok formakat,de a fontos az hogy nagon finom a recept mint mindeg,puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aneta, köszönöm:-) Úgy gondolom, forma nélkül, csak tepsiben két lap között a töltelékkel is elkészíthető. Csak az már nem olyan...

      Törlés
  6. Szépek lettek! Én már háromszor sütöttem bennük, mármint az enyémben :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Katalin, köszönöm! Akkor megelőztél, mert én csak kétszer:-)

      Törlés
  7. A sütés után a mosogatás még szörnyűbb. Amformából kiugrós recept engem is nagyon érdekel. Éva

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, valóban elég sok idő kimosogatni a tésztamaradékot a sok hullámból:-) Én előbb beáztattam őket, aztán már könnyebb volt megtisztogatni.
      A formából kiugrós receptet figyeld Vicuskánál! Blogja: http://vicuska13.blogspot.hu/

      Törlés
  8. Nagy kedvencem ez a süti :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Andi, meg is értelek:-) Főleg, mert olyan ritkán készül...

      Törlés
  9. Fincsi! Örülhetsz, hogy volt kuktád :) Jó nevelést kapott :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csigabige, köszönöm! Fiam jobban szeret konyházni, mint a Leányzó. Bár lehet, azért segített szívesen, mert addig sem kellett tanulnia:-)

      Törlés
  10. Kicsit régen jártam nálad, de most visszanéztem, milyen szépségeket-finomságokat sütsz mindig! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Marisz, köszönöm, hogy benéztél!

      Törlés
  11. Egy kicsit sok idő elkészíteni, de a végeredmény megéri. :) Igaz nekem nincs bajom az elkészítésével, szeretem az ilyen macerás dolgokat, de a mosogatás .... na az kikészít, legutóbb össze-vissza vágta a forma minden ujjamat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Okki, igazad van! Időnként én is szeretek vacakolni a sütikkel, de van, amikor az a cél, minél hamarabb szabaduljak a konyhából. Bár ez a ritkább:-)

      Törlés
  12. Nagyon szeretem ezt a süteményt, de volt már részem nekem is abban mikor nem akart kijönni a formából. Szerintem azóta nem is készítettem. Még jó hogy volt segítséged!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, talán majd Vicuska receptje megoldja ezt a gondot:-) A segítség jól fogott, azért jóval hamarabb elkészült!

      Törlés
  13. Imádom ezt a sütit! Pont hétvégén kaptam pár darabot :) Én még sosem szántam rá magam az elkészítésére, úgyhogy le a kalappal előtted :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Janka, csak imádni lehet ezt a sütit:-) Nem hinném, hogy kifogna rajtad, lépten-nyomon ámulatba ejtesz alkotásaiddal!

      Törlés
  14. Jaj, a diós kosárka az egyik kedvencem, nagyon szeretem! Aranyosak Nálad...
    Én is Anyukámtól tanultam annak idején a receptet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Gabriella! Emlékszem a Te kosárkáidra is, nálad, ha jól emlékszem, margarin van a tésztájában. És olyan szépek:-)

      Törlés