Sárgabarackos kockák

Megkértem Férjuramat, hozzon nekem barackot a városból. Ez kicsit tovább tartott, mint a málna, de tegnap megérkezett a szállítmány. A világért sem főztem volna meg az egészet lekvárnak, hagytam belőle sütinek, meg barackos gombócnak is.
Ma délelőtt dzsemet főztem, délután meg sütiztem. Nem ment egykönnyen a recept kiválasztása, végül egy Rámás sütikönyvben találtam egy kedvemre valót, azt is átalakítottam. Növeltem a mennyiségeken, no meg egy kanál kakaóval bebarnítottam a masszát. Sárga tészta, sárga gyümölcs... ez túl sápadt.

Hozzávalók:

• 25 dkg margarin
• 20 dkg cukor
• 4 tojás
• 1 dl tejföl
• 1 csomag sütőpor
• 25 dkg liszt
• maréknyi durvára vágott pörkölt dió 
• 1 púpos evőkanál kakaó
• 1 kg-nyi sárgabarack
• fahéjas porcukor beszórni

Elkészítés:
A megpuhított margarint habosra keverjük a cukorral.  Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a tejfölt. Belekeverjük a sütőporral elkevert lisztet, a kakaót és a diót.
Kikent tepsibe simítjuk, a tetejét kirakjuk félbevágott barackokkal, héjával lefele.
Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Kihűlés után fahéjas porcukorral szórjuk be, szeleteljük.

Bár határozottan az őszibarack a kedvenc gyümölcsöm, a kajszibarack csak egy hajszálnyival marad le mögötte. De ez a barack mellé sem állítható a fa ágain, a napsütés által érlelt, magától lepotyogó barackhoz, mely a szülői ház kertjében termett. Két, egy nagy meg egy ifjabb barackfa termését lestem ilyentájt naponta, a kisebbikat meg is másztam,  s türelmetlenül vártam, hogy végre lakmározhassak is belőlük. Most be kell érnem a kényszerérett, kevésbé zamatos barackkal, de ebből is megettem jó néhányat.