2012. január 12., csütörtök

Kalandos szülinapi torta

Az elkészítése volt kalandos:-)
Kis kitérő: a gasztroblogokhoz a Príma Konyhában megjelent, bloggerektől kölcsönzött receptek vezettek el. Közülük is az első a Tortaimádó volt. Egy csokis-málnás torta recept alapján jutottam el Mariamhoz, átböngésztem elejétől végéig a blogját, s ekkor kezdtem gondolkozni saját blogon. Jó sokat, hónapokat töprengtem, nekem való-e ez, de aztán lesz, ami lesz, belevágtam. Tehát valahol Mariamnak köszönhetem, hogy mertem belevágni. Ezért is okozott akkora örömet nekem, mikor véleményt nyilvánított süteményeimről, hát még azzal, hogy olvasóm is lett!!! Sokszor megcsodáltam a tortáit, de úgy gondoltam, meghaladják az én képességeimet. Jól gondoltam:-)
Decemberben végre bátorkodtam kipróbálni karamellkrémes-mogyorós tortáját. Azaz csak a krémjét. Keresztlányom 4. szülinapjára akartam tortát sütni. Csokisat terveztem, de annyira megtetszett ez a sok, habos, karamelles krém, hogy maradt csak a lapja kakaós. Úgy terveztem, vékony lap, vastag töltelék, csokis díszítés.
Hogy mi vált belőle valójára, mindjárt jön, talán ki is derül, hol rontottam el. Egy-két tippem azért nekem is van.
Hozzávalók:

  • 6 tojásból sütött kerek kakaós piskóta
  • 15 dkg fehér csoki
  • 3 dl tejszín
  • 15 dkg cukor
  • 2 dl tej
  • 5 dkg vaj
  • 1 csomag karamell ízű pudingpor
  • 3 dl tej
  • 2 evőkanál cukor
  • 25 dkg margarin
  • kakaó
Így készült:
A tejszínt felfőztem, oldódásig kevertem benne az apróra tördelt fehér csokit. Betettem a kamrába, hogy kihűlhessen.
A 3 dl tejben 2 evőkanál cukorral megfőztem a pudingot. Miközben hűlt, időnként megkevertem, hogy ne legyen darabos.
A 15 dkg cukrot karamellizáltam. Kavargattam közben. Mikor már összeolvadt s szép világos volt, hozzátöltöttem a tejet. Addig főztem, míg kezdett sűrűsödni. Ekkor a színe is sötétedett, s nem mertem tovább főzni. Belekevertem a vajat. Miközben hűlt, tovább sűrűsödött. 
Mikor mindkét karamelles krém kihűlt, átkevertem őket. A puding mégis darabos lett, ezért szűrőn átpasszíroztam, így adtam a másikhoz. Nagyon finom karamelles íze volt.
Most kezdődtek a gondok: előhoztam a jól kihűlt tejszínt(még délelőtt készült, délutánig volt ideje lehűlni). A fehér csoki egy része a tetején volt megkeményedve. Nem mertem újra felmelegíteni, hogy elolvadjon, hát így láttam hozzá  felveréséhez. Negyed óra múlva ugyanolyan folyékony volt, mint kezdetben. Még egy kis türelmet követően jöttek a habfixálók: egy, majd még egy. Ici-pici javulást hozott, de ekkor úgy tűnt, mintha összement volna a tejszín: darabos lett. Picit felmelegítettem, a darabkák elsimultak benne. Szerintem a csoki nem akart elegyedni a tejszínnel.
Még egy habfixálót tettem bele, már fél óra habverésnél tartottam. Itt besokalltam: betettem őkelmét a kamrába, hogy majd kikanalazzuk, mert nagyon finom volt, csak éppen szétterülős.
A karamelles krémet s 25 dkg margarint Férjuram kezébe adtam, keverje ki, ezzel töltöttem meg a kettévágott tortalapot. Igazán finom krém lett:-)
Gondoltam, másnap felverek 2-3 dl tejszínt, ezzel bevonom a tortát, csokival becsorgatom, s megteszi.
De láss csodát, másnap reggelre a hidegen megdermedt a fehércsokis tejszín! Tortadíszítőbe kanalaztam, s nagy csókokat nyomtam a torta tetejére, szorosan egymás mellé, s vastagon beszitáltam kakaóval, mert kissé darabos volt, olyan összeugrott krém hatású.
A torta végül szerencsésen megérkezett Budapestre, s nagyon finom volt, mindenki elégedett volt vele. 
Hogy én mire gyanakszom? A fehér csoki is ludas lehetett, hogy kivált a tejszíntől, pedig teljesen feloldódott állapotban tettem hűvösre. Aztán a másik: talán újra fel kellett volna melegítenem a tejszínt, hogy feloldódjon a tetején lévő réteg, mielőtt nekifogok felverni. 
Nekem a legfőbb tanulság, hogy kicsi vagyon én a Nagyokhoz, maradok az együgyű, ámde finom tortáimnál. 
Mariam, azért köszönöm a receptet, s ha Te tudod, hol rontottam el, újra próbálkozom, mert sikerülnie kell!!! Azt nem említettem, hogy állati tejszínt használtam, olyat, ami már bevált, tehát az nem lehetett hibás.

15 megjegyzés:

  1. Szerintem azért szép lett, jól megkínlódtál vele, de hát a saját hibáinkból tanulunk:)

    VálaszTörlés
  2. Akárhogy is, gyönyörűséges lett! :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szép lett a tortád és ennyi finomságtól el is hiszem hogy nagyon jó! Na meg a sok munkád is hozzájárult még a férjuradat is befogtad dolgozni!:-))

    VálaszTörlés
  4. Boldog szülinapot utólag is a kis keresztlányodnak! Jól megdolgoztál vele, de szerintem nagyon szép lett, és el is hiszem, hogy finom! :))

    VálaszTörlés
  5. Azért minden jó, ha a vége jó. Ha belekontárkodhatok, és adhatok tanácsot, akkor bármilyen fehér csokis-tejszínes krém minimum egy napig legyen hűtőben. Nem szabad újra melegíteni, nem baj, ha nem egynemű, mikor elkezded felverni majd az lesz. Mivel nincs benne kakaó, nem tudja úgy megfogni a tejszínt. (Bár kicsit kevésnek tűnik ennyi csoki ennyi tejszínhez.) A krémed pedig bizony kicsapódott. Nagyon óvatosan szabad felverni az ilyen krémeket, lassú fokozaton, amint tartása van, abba is kell hagyni. (Hű, kicsit hosszú lett. :-) ) Mindent összevetve viszont nagyon szép lett.

    VálaszTörlés
  6. Kati, köszönöm! Az biztos, hogy legtöbbet saját hibájából tanul az ember.

    Petra, köszönöm:-)

    Éva, köszönöm! Ilyen sokáig még nem készült torta nálam, az is biztos. Férjuramat meg be szoktam fogni kavargatni:-)

    Hankka, köszönöm, keresztlányom nevében is !

    Katuci, azért írtam le ilyen részletesen, hogy hátha valaki belekontárkodik:-)
    A tejszín 3 dl volt, köszi, hogy megjegyezted, javítottam is. Köszönöm az észrevételeid, mindenképpen megszívlelem. Igazad van, mert kezdetben lassabban, majd az eredménytelenség láttán magas fokozaton vertem.
    Mindent összevetve köszönöm, jól jönnek az ilyen leckék!

    VálaszTörlés
  7. Csodásan néz ki:) Akármilyen hosszadalmas volt is:) Boldog szülinapot a keresztlányodnak:)

    VálaszTörlés
  8. Trollanyu, köszönöm! Hát megdolgoztatott, de most már legalább tudom, mit kellett volna másképp, Katucinak hála.

    VálaszTörlés
  9. Keresztcsajszinak utólag is sok boldogat. Szép tortát kapott. Ő pedig csak azt láttam. Meg, hogy finom.
    A többi meg csak téged töprenget.

    Az tény, hogy a tejszín egy kakukktojás. Működik-működik, aztán beint. Jártam már én is ezerszer bejáratott jól verődő tejszínnel ezeregyedszer úgy, hogy egy folyós cucc volt, semmi más. És mikor jár így az ember lánya? Mikor? Hát bíztos nem mikor a családnak készít valamit. Akkor mikor villantani szeretne.
    Szerintem még azzal is alapból segíthettél volna magadon, ha nem a kamrába, hanem a hűtőbe teszed a csokis tejszínt felverés előtt. Hidegen kezelhetőbb.
    És tény, hogy kitartóbb alapossággal jobb az eredmény. Tejszínt alapból lassú fokozaton verem sokáig (azért is, mert fröcskölhetnéke támad a gyorson), majd a végén kis durr bele sebességgel. Csak mindig félek nehogy a vaj kiváljon, mert úgy is sikerült egyszer járnom (ez a hártánya, hogy állványos habverő mixerem van)

    bocs a "liturgiáért"

    VálaszTörlés
  10. Szerintem nagyon szép lett a tortád!Csatlakoznék Katuci véleményéhez, szerintem is kevés lehetett a csoki mennyisége a tejszínhez viszonyítva.Még egy táblával elbírt volna.Próbáld ki egyszer mascarponéval és eperrel a fehércsokit, isteni!!Én is Macikonyhánál láttam így először.Ügyes vagy!!Én is rontottam el már számtalanszor sütit, dehát a hibákból tanul az ember.

    VálaszTörlés
  11. 4Gyerek, köszönöm keresztcsajszi nevében:-)
    Engem igencsak foglalkoztat, hogy miért nem jött össze. De érdemes volt közzétennem, mert választ kaptam erre-arra.
    A "liturgiát" köszönöm, jók ezek az eszmecserék.

    Zsuzsa, köszönöm:-) Az ötleteket is. Csak az nem téved, aki nem csinál semmit:-)

    VálaszTörlés
  12. Végül is szép lett,jó lett! Ez a lényeg!
    A hibáink miatt jutunk előbbre, mert tapasztalunk és tanulunk belőle!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Terike, köszönöm! Így van, a hibáinkból tanulunk! No meg egymástól:-)

      Törlés
  13. A torta gyönyörű és biztos vagyok benne, hogy az ízlelőbimbókat is maximálisan kielégítette!!! A fehér csokira gyanakszom Ms Watson, akármelyik nem jó ám, bármennyire is szeretnénk! Katuci tanácsai is helyén valóak. Szerintem nem sokat változtat az ízén, ha legközelebb kihagyod a csokit és kevés porcukrot használsz édesítésre és elmarad a bosszankodás. Én úgy használtam egyik receptemben: vízgőzön megolvasztottam a fehér csokit, lehűtöttem szoba-hőre, felvertem a tejszínt és belekevertem 2X-re a csokit. Lehet, még egy próbát megér... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vicuska, Neked is köszönöm az ötleteket, tanácsokat! Mindenképpen fogok még próbálkozni, így vagy úgy. Az utólagos csoki-belekeverés jól hangzik...

      Törlés