2012. január 22., vasárnap

Leveles tésztából: almarózsa, virslis rúd, fahéjas csiga

Az utóbbi időben több minden készült bolti leveles tésztából, most egy kalap alá veszem őket.
Elsőként a Jade oldalán régen kinézett almarózsát készítettem el. Inkább azt mondanám, próbálkoztam. Mert nem lettek közel sem olyan szépek, mint az övéi. Tulajdonképpen ezért vettem először leveles tésztát, aztán más lett belőle, s rájöttem, mennyi mindenre jó, bolti cucc ide vagy oda.

Hozzávalók:

  • 1 csomag leveles tészta (50 dkg)
  • 3-4 alma
  • 6 evőkanál cukor
  • 1 mokkáskanál fahéj
  • csipet szerecsendió
  • 3-4 dl víz
  • kevés citromlé
  • porcukor a szóráshoz
Az almákat felszeleteljük, Jade nagyon jó fázisképeket készített ennek módjáról, no meg az egész folyamatról. A vizet 3 evőkanál cukorral és a citromlével felfőzzük, beletesszük az almaszeleteket, s csak addig főzzük, míg kissé megpuhul, hogy hajlítható legyen. Kiszedjük, leszárogatjuk.
A kinyújtott leveles tésztát megszórjuk a fahéj-cukor-szerecsendió keverékével, belenyomkodjuk. Ujjnyi csíkokra vágjuk, kirakjuk az almaszeletekkel, hogy fedjék egymást, feltekerjük, a végét vizes kézzel odanyomkodjuk. Tepsibe helyezzük, előmelegített sütőben kisütjük.
Porcukorral szórjuk be.
Persze, hogy finom lett, hisz almás:-) Eszembe is jutott az almás pite róla, amit talán egy éve már, hogy nem sütöttem. Arra is sor fog kerülni.

A virslis pedig... ez pofonegyszerű, s nagyon ízlett mindenkinek. A négyzetekre vágott tésztára kentem kevés mustárt, fél virslit tettem rá átlósan, felhajtottam a két szemben lévő sarkot. Kevés tojásfehérjével megkentem az alsót, úgy hajtottam rá a másikat. Mindezt Éva tanácsára, s valóban nem nyílt szét. 



A fahéjas csigát Gergőm nézte ki, szegény tészta két napot várt a hűtőben, mire sor került rá. Én készítettem el, meg is volt sértődve kicsi fiam, hogy nem szóltam neki. De félretette bántódottságát, s jóízűen falatozott belőle. A maradékot pedig elvitték tízóraira.

A kinyújtott leveles tésztát megszórtam fahéjas cukorral, két oldalról feltekertem, felszeleteltem, a gáztepsibe pakoltam -éppen belefért-, sütöttem.
Egyelőre ennyi, de van még néhány ötlet, mire használhatnám a bolti tésztát. Most már biztos, maradok a boltinál, nem igazán lesz időm elkészíteni:-)

Mint említettem, dolgozó nő lettem. Fiam születése óta nem dolgozom, bár nagyon szerettem volna. De hiába próbálkoztam 40 km-es körzetben, s tanultam újabb 4 évet, nem sikerült elhelyezkednem a környéken sehol. Aztán mikor feladtam, váratlanul az ölembe pottyant, helyembe hozták:-) Felhívtak, hogy nem érdekelne a faluban megüresedett óvónői állás. Hogyne, nem is gondolkoztam rajta! Bár Zilahon végigtalpaltam egy ilyen képzőt is (persze itt csak érettségi utáni szakiskolának számít), nem dolgoztam ilyen picurkák között. De azért közel áll a tanítósdihoz. Szóval kedden munkába álltam. 
Az érdekes az egészben az, hogy gyerekkoromban óvónéninek készültem, később gondoltam meg magam. Mégis ez a sorsom? 
Ezek után ritkábban jövök erre, kedves bloggertársaimat is ritkábban fogom látogatni, de nem adom fel ezt sem, mert nagyon megszerettem ezt a világot, s ha másnak is megy munka mellett bejegyzéseket közzétenni s olvasgatni, véleményt nyilvánítani, nekem is kell, hogy menjen!!!

25 megjegyzés:

  1. Nagyon szépek lettek a sütijeid! Én is kreatívkodtam kicsit a hétvégén, majd , ha lesz memóriakártyám itthon, kitesze a képeket a blogra, meg a receptet is!:)
    A munkahelyhez tiszta szívből GRATULÁLOK!!! Valamikor, réges -régen, én is tanítónő szerettem volna lenni, de annakidején csak nagyváradra lehetett volna felvételizni, és az egész megyének 6 helyet adtak, én meg nem éreztem annyira felkészültnek magam!:( Nagyon sok sikerélményt kívánok a munkádhoz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Marika, köszönöm! Igyekszem majd eljutni hozzád megnézni, mit dolgoztál:-)
      Újból köszönöm:-) Emlékszem azokra az időkre. Nekem szerencsém volt, mert éppen abban az évben, mikor érettségiztünk, indult újra a zilahi óvó- és tanítóképző, nem hagytam ki.

      Törlés
  2. Gratulálok a munkához, és azért remélem, hogy még sok finomságot hozol nekünk. Az almarózsa annyira jól néz ki!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lilla, annyira kedvesek vagytok, hogy muszáj hoznom azokat a finomságokat, ha nem másért, ezekért a sorokért:-) Nagyon köszönöm!

      Törlés
  3. De jó! Inkábbgyere kevesebbszer, de legyen munkád! Biztosan nagyon fognak szeretni a gyerkőcök, hiszen nagyon kedves vagy! Azok a rózsák meg nagyon szépek!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Katuci, kedves vagy, hogy így gondolod:-) Különben én is, a blogozás nem hoz a konyhára:-))) Én imádom a gyerkőcöket, s azt hiszem, kölcsönös...

      Törlés
  4. Válaszok
    1. Flóra, köszönöm! Nekem a fahéjas volt a kedvenc...

      Törlés
  5. Mindegyik nagyon szép:) A leveles tészta valóban ezerarcú. Sok sikert az új munkádban, biztos nagyon fogod élvezni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Trollanyu, köszönöm, mindent:-) Még eléggé az ismerkedés szakaszában vagyok, de élvezni fogom.

      Törlés
  6. Mennyi finomság egy kupacon. Nagyon irigyellek, hogy bármit és bármennyit eszel, nem hízol!! :)))
    Kívánok neked az új munkádban sok örömet és édes, szófogadó gyerekeket!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Barbi, köszönöm! Hááát...ami a nem hízást illeti, most döbbentem rá, hogy meghaladtam a 60 kg-ot, ennyi életemben nem voltam (de, terhesség alatt), úgy hogy mégis gyarapodtam. De hátha most leadok egy keveset...
      Köszönöm, a szófogadó gyerekeket meg különösen:-)

      Törlés
  7. Kedves Gerdi! Gratulálok a munkahelyhez, biztos fogod élvezni, ha már egyébként is óvónéni szerettél volna lenni régebben. :)
    Remélem azért lesz időd a bloggerkedésre is > bár tudom, hogy munka mellett család, házimunka és egyebek... nem lesz könnyű, de biztos meg tudod majd oldani - egy idő után kialakul.
    A sütik meseszépek - meg is kívántam mind a 3 fajtát egyszerre... :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gabriella, nagyon köszönöm! Majd igyekszem hetente 2-3 estét a számítógép előtt tölteni. Bár máris annyira kizökkentem, hogy a hétvégi sütiket elfelejtettem lefényképezni:-)

      Törlés
  8. Tesóm is készített egyszer ilyen rózsákat, nagyon szépek lettek, én féltem belevágni. Mind-mind finomság amiket készítettél:)
    Jó munkát kívánok az új munkahelyeden, én is tanár vagyok, és mellette blogozom, na persze gyerekem az még nincs:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kati, annyira nem ördöngösség, biztos vagyok benne, Neked is menne.
      Köszönöm! Az biztos, hogy a pedagógusi pálya egyik legszebb, bizonyos értelemben leghálásabb is. Majd idővel kiderül, mennyire tudom összehangolni ezt a sokféle szerepet... de van segítségem, szerencsére, a gyerekek is nagyok, önállóak már.

      Törlés
  9. Gabival értek egyet, mindhárom nagyon szép és guszta, különösen a rózsák tetszenek! Még egyszer sok sikert a munkában, borítékolom, hogy nagyon jó óvónéni leszel! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hankka, köszönöm Neked is! A megelőlegezett bizalmat is:-)

      Törlés
  10. Szerintem nagyon szepek lettek! Szivesen ennek most belole, olyan gusztak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jade, köszönöm! Tőled ez különösen nagy bók:-)

      Törlés
  11. Nagyon szépek lettek! és tudom, hogy finom is, mert már én is megsütöttem :)

    VálaszTörlés
  12. A leveles tésztát jól bűvölöd :) Gerdi, szeretettel meghívlak egy eseményre
    , melyen jutalmat kapsz tőlem sikeres blogolásod fáradozásaiért :)

    VálaszTörlés
  13. Vicuska, köszönöm:-)
    Már ellátogattam Hozzád, annyira kíváncsivá tettél:-) Köszönöm a szép díjat!

    VálaszTörlés
  14. Ez ám a klassz hír. Ezért kicsit irígykedem. Sajna nekem semmi, fél éve volt egy, tartott 2 hétig (míg rájöttem komplett szőke hülyének néztek).

    Rózsákat abszolválni kell. Nálunk 2 éve volt Oldalborda szülinapján, munkatársaknak. Meg Elsőszülött vitt az ő szülinapjára a suliba. Meg a másik csajom ovis búcsúztatóra. Hát amennyi dícséretet kap érte az ember, az almákkal való pancsolás ellenére sűrűbben kéne készíteni.

    Fahéjasokból elfogadnék 1-2 darabot. Bár virslis is jöhetne.

    VálaszTörlés