2019. január 2., szerda

Diós-mákos zserbó

Első idei belépés a blogra, így ezúttal kívánok mindenkinek boldog új évet! Mondanám, hogy szebbet, jobbat, nyugodtabbat, sikeresebbet, mint a tavalyi volt, de minden viszonylagos. Ami engem elégedetté tesz, az nem biztos, hogy másnak is megfelel. Szóval legyen olyan ez az év, amilyennek szeretnétek!
Én nem szoktam újévi fogadalmakat tenni. Felesleges. Ugyan lenne néhány dolog, amit kívánnék. Leginkább végre egy nyugodt évet. Azt még mindig tartom, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. De néha más kalapácsa is rácsap arra az üllőre, s nem úgy, ahogy én kalapáltam addig. Kezdhetjük elölről az addigi munkánkat. Hát a tavalyi év ilyen volt.
De előre kell tekinteni, s bizakodni. Azt tesszük. 😊
Szilveszterre nem sütöttem sokat, leginkább sóst, azt háromfélét is. Édeset csak zserbót. Ami a karácsonyi listán is rajta volt, de szerencsére akkor nem sütöttem meg. Így is sok lett, mint mindig.
Ebből az egyből is maradt.


Hozzávalók:
A tésztához:

  • 60 dkg liszt
  • nagy csipet só
  • 10 dkg cukor+1 teáskanállal
  • 12,5 dkg margarin
  • 12 dkg zsír
  • 1,2 dl tej
  • 2,5 dkg élesztő
  • 2 nagy tojás
A töltelékhez:
  • 4-5 dl meggylekvár
  • 2×12 dkg darált dió, 8 dkg cukor, 1 vaníliás cukor
  • 12 dkg őrölt mák, 8 dkg cukor
A mázhoz:
  • 10 dkg étcsokoládé + 3 evőkanál olaj
  • 4 dkg fehér csokoládé + 1 evőkanál olaj
Így készült:
A tésztához a meleg tejben elkevertem 1 teáskanál cukort, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet, sót, cukrot a margarinnal és zsírral elmorzsoltam. 
Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet és összegyúrtam. A tészta inkább kicsit lágy legyen, könnyen dagasztható, úgy könnyebb majd nyújtani. Én még tettem hozzá teáskanálnyi lisztet, mert túlságosan lágynak találtam.
Deszkára tettem, négy részre osztottam a kész tésztát, majd hagytam pihenni fél órányit.
Lisztezett deszkán nyújtottam. Az első lapot kikent tepsibe tettem, megkentem lekvárral. Az első adag diót  -12 dkg-ot- összekevertem a 8 dkg cukorral és vaníliás cukorral, egyenletesen rászórtam a lekvárra. Ráhelyeztem a második kinyújtott lapot, lekentem lekvárral, a mák és cukor keverékével szórtam be. Következett a harmadik lap, lekvár, majd a második adag dió, cukor, vaníliás cukor keveréke. Az utolsó lappal befedtem.
170 fokra előmelegített sütőbe tettem. Addig sült, míg a teteje szépen megpirult.
Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött olajjal felolvasztott csokival. A fehér csokit is felolvasztottam az olajjal, csíkokat csorgattam a még lágy étcsokira, fogpiszkálót végighúzva a tetején mintáztam. 


A lekvárt nem kentem vékonyan, mégis eltűnt, mire megsült. 
A család nem nagy zserbórajongó, gondoltam így szívesebben rájárnak. Csak gondoltam. Én szeretem, ha nem is a kedvencek sorát gazdagítja. Néha jól esik ez is. Két évig megint nem sütök zserbót! 😉

2 megjegyzés:

  1. Sok finomságod lehetett, biztos sokat dolgoztál velük az ünnepek előtt és alatt is :-) Nagyon boldog új évet kívánok Nektek, olyat amilyet szeretnél, békességben, boldogságban, és sok-sok pihenéssel, egészséggel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kelleténél többet sütöttem-főztem már megint. :-)
      Köszönjük szépen! Nagyon boldog új évet kívánok Nektek is!

      Törlés