Korpás kenyér

Én is megsütöttem a magam kenyereit a Kenyér Világnapja alkalmából, Limara felhívásának eleget téve. A Férjem szülei kaptak belőle, ami nem egyedülálló eset, hisz mikor kenyeret sütök, mindig gondolok rájuk is. Ha már az én Szüleimnek nem adhatok, legalább Őket becsüljem meg...

Soha nem sütöttem még kenyeret recept alapján, ez is saját agyszüleményem. Egészségeset akartam sütni, ezért korpa is került bele. Ha arra gondolok, hogy nagyszüleim korában az asztalra kerülő fehér kenyér státusszimbólum volt, a korpát meg a malackákkal etették meg... jó kis szemléletváltáson estünk át:-)))
Mi került a kenyérbe? Fele-fele arányban fehér búzaliszt és teljes kiőrlésű búzaliszt, összesen 1 kg, meg 10 dkg búzakorpa. A szokásos módon készült, a formázást követően néhányat csavartam rajta, lisztet szitáltam rá, s így sütöttem ki őket. Még össze is nőttek kicsit, az összetartás jegyében:-)

Karamellkrémes kávés-diós kocka

Hogy másképp köszönhetném meg számítógépünk javítását meg a fotók megmentését, mint sütivel? Ez a süti abból a célból készült... Annyira finom lett, hogy nem adtam mind oda:-)
Az ötletet a Süssünk, főzzünk sorozat 35. kötete szolgáltatta, mármint a kávés-diós alapot, de változtattam rajta, meg a karamellkrémet én találtam ki hozzá. Nagyon kellemes ízegyveleg lett belőle!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 25 dkg margarin
• 25 dkg cukor
• 4 tojás
• 10 dkg darált dió
• 25 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 0,5 dl erős feketekávé

A krémhez:

• 3 dl tej
• 10 dkg cukor
• 1 csomag karamellízű pudingpor
• 10 dkg margarin

 Elkészítés:
A puha margarint a cukorral habosra keverjük, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat. Belekeverjük a darált diót, majd a kávét és a sütőporral elkevert lisztet.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk a masszát, s előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
A krémhez a pudingport kevés tejjel simára keverjük. A többi tejhez hozzáadjuk a cukrot, s főni tesszük. Hozzáöntjük a pudingos tejet, s sűrűre főzzük. Időnként megkeverve kihűtjük. Ekkor hozzákeverjük a puha  margarint.
A kihűlt lapot kettévágjuk s megtöltjük a krémmel. Azonnal szeletelhető.

 A tetejére csokimázat szántam, de végül nem került rá, így is annyira finom volt. A tészta olyan puha lett, akár egy piskóta. A krém meg... a karamell a kedvenc ízem, már nem is ragozom.

Szőlős kosárkák

Már csak két süti-hátralékom van, aztán mondhatnám, hogy ebben utólérem magam. De azért nem mondom, mert szeptemberben kezdődik nálunk a névnap-szülinap szezon, s tart májusig. Szeptemberben egyik kedvenc Sógor szülinapja meg a két Hugicámé, október 9-én lett volna Anyukámé (tavaly még velünk volt...), s ami legjobban érint: jövő héten lészen Leányzóm névnapja s Fiam szülinapja. Úgy hogy megint el leszek havazva. De legalább lesz bőven blogolni való:-)
Ezek a kosárkák hét elején készültek. Tanulván egy előző bakiból- itt-, ezúttal muffinsütő tepsibe rakosgattam őket, így esélyük sem volt elterülni.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 30 dkg rétesliszt
• 25 dkg margarin
• 3 evőkanál porcukor
• 1 mokkáskanál só
• 1 dl tejföl
• 2 dl tej
• 2,5 dkg élesztő
• 1,5-2 dl aludttej (vagy joghurt)

A töltelékhez:

• 7 dl tej
• 10 dkg cukor
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 3-4 fürt szőlő 
• vaníliás porcukor beszórni 

Elkészítés:
A langyos tejben elkeverünk 1 kiskanálnyi cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.
A liszteket, sót, többi cukrot elvegyítjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Hozzáadjuk a tejfölt, élesztős tejet,  s még annyi aludttejet, hogy inkább kemény, de rugalmas tésztánk legyen.
1 órán át kelesztjük, letakarva.
Elkészítjük a tölteléket: a tejjel és cukorral pudingot főzünk, hagyjuk hűlni. A szőlőt megmossuk, leszedjük a szemeket.
A tésztát kinyújtjuk, nagy pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, a muffinsütő mélyedésit kibéleljük vele. (Nem kentem ki, gondoltam elég zsiradék van a tésztában, nem ragadnak bele, s így volt.) 1-1 kiskanál pudingot rakunk minden kosárkába, s néhány szem szőlőt. Előmelegített sütőben kisütjük.
Vaníliás porcukorral szórjuk be.

S hogy folytatódjon a bakiparádé: én belezúdítottam mind a 2 dl aludttejet, kicsit soknak bizonyult, ezért még kevés lisztet tettem hozzá. Ez élesztős tésztánál nem gond, ha meg kemény lesz, még tejet teszek hozzá. Csak a tészta lett sok, elfogyott a puding, így a maradékból- a korongok kivágása során leesett darabokból- lekváros kifli lett:

A kosárkákból is meglehetősen nagy mennyiség lett, 4×12 darab lett belőle.

Diós habos kocka

Ez a süti még mindig a múlt hét termése. Egy elnézett recept eredménye, de mint a végén kiderült, érdemes volt elnézni:-)
Mindössze annyi, hogy a tojások fehérjéből csak egyet kellett volna meghagyni a tetejére, a többi felverve a masszába került volna. Margarinból pedig 15 dkg kellett volna.  Mindezt akkor néztem meg, mikor már össze volt keverve a tészta. (Ilyenkor ellenőrizni szoktam, hogy minden benne van-e.) Így lett egy vastagon habos, omlós tésztájú diós süti.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 5 tojássárgája
• 25 dkg margarin
• 20 dkg cukor
• 20 dkg darált dió
• 20 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 fiola vanília aroma

A tetejére:

• 5 tojásfehérje 
• csipet só
• 20 dkg cukor
• 1 kiskanál kakaó

Elkészítés:
A puha margarint, a cukrot és a tojások sárgáját habosra keverjük.  Hozzáadjuk a darált diót, vaníliát, sütőporral elkevert lisztet. Sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk a masszát, előmelegített sütőben 170 fokon tűpróbáig sütjük.
Közben a tojásfehérjéket a csipet sóval felverjük. A cukrot több adagban adjuk hozzá, közben folyamatosan verjük, míg kemény, fényes habunk lesz.
A kisült tészta tetejére kenjük kb. 3/4-ét, a többibe belekeverjük a kakaót, ezt a hab tetejére kenjük-csorgatjuk. Visszatoljuk a forró sütőbe néhány percre, míg a hab megszárad.
Még melegen felszeleteljük.

Néha az elrontott recept is jól sül el. De fordítva is megesik:-)

Búzacsírás kenyér

Annak idején, mikor még gépben sütöttem a kenyeret, gyakran sütöttem búzacsírával. Enyhén édeskés, és más állagú tőle a kenyér: kicsit tömörebb, mégis puhább. Aztán elfelejtődött, a kenyérsütő géppel együtt. Egész addig, míg rá nem leltem a CBA-ban újra a búzacsírára. A következő kenyér avval készült:

Hozzávalók:

• 1 kg fehér búzaliszt
• 10 dkg búzacsíra
• 2 kiskanál só
• késhegynyi kurkuma 
• 1 kiskanál cukor
• 3 dkg élesztő
• 6,5-7 dl savó vagy víz
• 3 dkg olvasztott vaj
• lekenni: 2 evőkanálnyi tej és búzacsíra beszórni

Elkészítés:
2-3 dl langyos savóban vagy vízben elkeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt s hagyjuk felfutni.
A lisztet,  búzacsírát, kurkumát (el is hagyható, csak szép sárga lett tőle a kenyér), sót összevegyítjük, beleöntjük az élesztőt, s még kellő mennyiségű folyadékkal összedolgozzuk. Ekkor az olvasztott vajat is belegyúrjuk, s jól megdagasztjuk.
 Letakarva, pici liszttel beszórva egy órányit kelesztjük.
6 részre osztjuk, mindegyiket rúddá sodorjuk. 3-3-at összefonunk. Tepsibe tesszük, fél órát újra kelesztjük. Lekenjük a tejjel, beszórjuk búzacsírával, s előmelegített sütőben pirosra sütjük.

Legközelebb kalácsot fogok sütni búzacsírával.
Mondom én, pedig nekem a tervezés nem az erősségem. Azaz a tervezés igen, a kivitelezés kevésbé. Példa erre, hogy legalább fél éve kovászos kenyeret akarok sütni. A kovászt meg előre el kell készíteni. Na, erre még nem vagyok megérve, egyik napról a másikra összehangolni a kenyérsütést. De ha még nem, akkor mikor? Tudom, tudom, szándék kérdése.

Őszi mulatság

A múlt hét végi buliról való rövid beszámoló előtt köszönetet szeretnék mondani Petinek, aki "meggyógyította" a számítógépünket, s annyira hálás vagyok neki, mert a képeket is megmentette! Madarat lehetett volna fogatni velem, mikor megtaláltam őket, hisz évek óta raktározzuk a családi fotókat a gépen, meg a sütis képeket... De megvannak!!!
Akkor jöjjön a mulatság is.
A néptánccsoportot vezető Kati néni volt a szervező, tavaly rendezték meg első alkalommal. Idén nagyobb szabású "bulit" terveztek, voltak árusok, fellépők, kézműves tevékenységek, enni-inni lehetett, persze minden hagyományos. A bevétel a néptáncosok ruhatárának bővítésére lett szánva, illetve fellépésekre való utazásra. A szervezőket dicséret illeti, sajnos az időt nem tudták megrendelni. Elkezdett zuhogni az eső, így be kellett hurcolkodni a tornaterembe. Végülis hangulatos volt az egész, a gyerekek jól érezték magukat, nagyon aranyosak voltak. 3-tól 14 évesig minden korosztály képviselteti magát:

Talán a vacak időjárásnak köszönhetően nem jöttek el túl sokan, pedig a szülők igen nagy munkát fektettek bele. A múlt hét készülődéssel telt: szervezés, beszerzés, feladatok kiosztása, kellékek gyártása, eladásra szánt kézműves termékek készítése... Én babákat készítettem:

 A kézműves foglalkozásokat nagyon élvezték a gyerkőcök, az agyagozás vitte el a pálmát:

 A kis bohóc az én Leányzóm. A hajukban lévő csecsebecsét pedig velem kézműveskedték:-) Hátul pedig az árusok láthatók, házi készítésű lekvárok, kerámiák, helyi termékek vására, a gyerekek mögött pedig népi hangszereken játszó együttes zenélt. Tanulságos volt, hisz mindegyik hangszert bemutatták, végül játszottak is a gyerekekkel.
Szóval...mindent összevetve jó kis buli volt, jövőre pedig időben szólok s várunk Titeket is!

Diós holdacskák

Gergő fiam nagyon szeret a konyhában sürögni-forogni, újabban recepteket keres s neki azt ki kell próbálni. Ezt tette múlt héten is, s mivel én is sütöttem, ő is elkészíthette az általa kinézett sütit. Csak kimérni segítettem neki a hozzávalókat, a többit rábíztam. Mégis be kellett avatkoznom, mert nem akart összeállni a massza. Valami hibádzott a recepttel, ezért egy tojást ütöttünk bele, aztán még pici liszt kellett bele. Végül mégiscsak használható tészta lett belőle, azt nem is kell mondanom, milyen finom lett a végeredmény:-) Ha egy percig elfelejtettük dicsérni, mindjárt jött a kérdés: Ugye, milyen finom sütikét sütöttem?

Hozzávalók:

•  10 dkg darált dió
• 10 dkg vaj
• 10 dkg porcukor
• 23 dkg liszt
• 1 tojás
• vaníliás porcukor a forgatáshoz 

Az összes hozzávalót összegyúrjuk. (Az eredeti receptből hiányzott a tojás, meg 20 dkg lisztet írt elő. Így nem akart összeállni.) Fél órányit pihentetjük .
Enyhén lisztezett deszkán kb. 1 cm vastagra nyújtjuk,  pogácsaszaggatóval félholdakat vágunk ki belőle. Tepsibe pakoljuk, előmelegített sütőben kisütjük.
Vaníliás porcukorba forgatjuk.

Igaza volt Ficskámnak, tényleg finom volt, kellemesen ropogós rágcsálnivaló.
Engedélyt is kaptam Tőle, hogy feltegyem a blogomra:-)

Díjak

Amíg én számítógép híján tétlenkedtem (no csak a blog terén), addig két díjjal is megleptek kedves bloggertársaim:-) Martinellitől kettőt is kaptam, egyet meg Csillától. Nagyon szépen köszönöm nekik, igazán megtisztelő!
Sokoldalú blogger díj Martinellitől:

Akiknek továbbadnám sok szeretettel:

• Terike
• Csilla 

A másik díjat Martinelli és Csilla szánta nekem:

 Ezt is két bloggertársamnak adnám tovább:

• Szabinának
• Vicuskának 

 Fogadjátok szeretettel!

Juhtúrós háromszög

Nem is tudom, hol kezdjem... Azaz folytatom, ahol abbahagytam.
4 napot voltam távol, szülővárosomban. Egyáltalán nem dobott fel az út, mégis annyira jó volt otthon lenni. Persze leszámítva az ügyintézést. Találkozni a rég látott rokonokkal mindig jó, de a legkellemesebb élmény a Nagymamám szemében felcsillanó öröm, mikor betoppantunk hozzá mi négyen, ritkán látott unokái. Pont szüret idejére csöppentünk be, így az unokatestvéreinkkel is találkoztunk. Fel is töltődtem egy időre:-)
Jó néhány gyerekkori és ifjúkori emlék is felidőződött, talán visszatérve ezért sütöttem elsőként, azaz próbáltam elkészíteni régen evett sütit. Azok a helyek, ahol ettük, már nem léteznek... Juhtúróval töltött, kellemesen sós, talán leveles tésztába töltött, háromszögűre hajtott sütemény volt. Persze nem is hasonlít rá, de azért így sem volt rossz:-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 30 dkg fehér búzaliszt
• 30 dkg rétesliszt
• 1,5 kiskanál só 
• 25 dkg margarin
• 2 dl tej
• 3 dkg élesztő
• 1 liskanál cukor 
• 3 tojás sárgája

A töltelékhez:

• 25 dkg burduf túró ( juh- és tehéntejből készült sós túró)
• só 

Elkészítés:
A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, hagyjuk felfutni.
A liszteket, sót összevegyítjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Hozzáadjuk a tojássárgákat, az élesztős tejet, megdagasztjuk.
1 órai kelesztést követően kinyújtjuk, hajtogatjuk.  Rövid pihentetés után újra kinyújtjuk, nagyobb (nagy tenyérnyi) négyzetekre vágjuk. Ízlés szerint sózzuk a túrót (lehet, elég sós), kiskanálnyit teszünk minden négyzet közepére, háromszögűre hajtjuk. Villával lenyomkodjuk a széleket.
Előmelegített sütőbe toljuk, kisütjük.

Kicsit szétnyiltak, meg itt-ott a túró is kifolyt,  de ez senkit sem zavart. Én sülés után megkóstoltam, nem is jutottam többhöz hozzá.
A középiskolához közel, ahova jártunk, volt egy pékség, ahova nagyszünetben időnként kilógtunk. Persze csak akkor, ha olyan óránk következett, amiről lehetett késni. Ilyenkor vagy ilyen sütit ettem, vagy női szeszélyt.  Szerintem azóta sem volt szerencsém hozzá. De azt az ízt úgyse tudom "előállítani", ez már csak emlék marad.
 

...

Hát én jól eltűntem!
Az történt, hogy a nagy útról még szombat éjjel megérkeztünk, de közben a gyerekek összeszedtek valami vírust. No nem őket sújtotta, hanem a számítógépet. De nagyon. Minden odaveszett:-(  Tegnap estére érkezett haza a javítóból, egy kedves ismerős próbált segíteni rajta. Köszönöm szépen neki! Most még ismerkedek az új helyzettel. A Martinelli blogját pl. nem tudom megnyitni, az Explorernek nem tetszik valamiért.
 Sütikkel is jövök, ha időm engedi. Most gőzerővel készülünk az Őszi mulatságra, mely holnap lesz megtartva, a helyi iskolában. Időben akartam "reklámozni", de hát nem volt számítógépem. Annyi számításomat keresztülhúzta...
De így jártam...

Sajtos-baconos kiflik és aszalt paradicsomos pogácsák

Most nagyon időszűkében vagyok, de ezt még meg kell írnom... Paradicsomos (is), azért. Este indulunk haza, Zilahra, a tesóimmal, talán örülnék is, ha nem ez is olyan muszáj-út lenne. Így semmi kedvem!!! De muszáj. No és még tegnap megsütöttem a nagy adag kiflit-pogácsát, de már alig van belőle, így éhezni fogok :-)))

A képek is olyan sietősek...

Hozzávalók:

• 1,20 dkg liszt
• 2,5 kiskanál só
• 4 evőkanál zsír 
• 2 dl tej
• 1 tojás 
• 1 kiskanál cukor
• 3,5-4 dkg élesztő
• 4 dl aludttej

Töltelékhez:

• a kiflihez bacon és reszelt sajt (trappista)
• a pogácsához 10-12 db olajban eltett aszalt paradicsom , beszórni reszelt sajt

Elkészítés:
A lisztet a sóval elvegyítjük, a zsírral elmorzsoljuk.
A langyos tejben elkeverjük a cukrot, felfuttatjuk benne az élesztőt.
A tojást, langyos aludttejet, habos élesztőt a liszthez adjuk, megdagasztjuk a tésztát.
1 órát letakarva kelesztjük.
Közben a bacont kisebb darabokra vágjuk, a sajtot lereszeljük. A paradicsomot deszkán a lehető legapróbbra vágjuk.
A megkelt tésztát 2 részre oszjuk. Feléből kiflik lesznek: kinyújtjuk, háromszögekre vágjuk, 1-1 darab bacont és nagy csipet reszelt sajtot teszünk bele, felsodorjuk. Tepsibe rakosgatjuk, kisütjük.
Míg sül, a tészta másik felét kinyújtjuk, megszórjuk a paradicsomdarabkákkal, olajostul, már amennyi kikerült a paradicsomokkal. Hajtogatjuk, rövid pihenés után még egyszer. Kinyújtjuk, nem túl vékonyra, kiszaggatjuk. (Úgy  időzítettem, hogy mire kisülnek a kiflik, legyen kész a pogácsa.)
Megszórjuk reszelt sajttal, kisütjük.

Mindkettő finom lett, de az aszalt paradicsom kicsit csalódás volt. Mintha az olajban még jobban kiszáradt volna. Amúgy kellemesen paradicsomos ízű a pogácsa, csak kemény, száraz  a paradicsom.  De tapasztalatnak jó volt az aszalása, jövőre (azaz máris) okosabb leszek:-)

A hónap témája: a paradicsom

Ebben a hónapban több paradicsomos recept (többnyire nem süti) került fel blogomra, ezért gondoltam erről a zöldségről írni. Vagy inkább gyümölcsről? Már többször találkoztam hasonló vitával. No nem fogom szavazásra bocsátani a kérdést, hanem elárulom a választ: a paradicsom gyümölcs, botanikailag. De a köztudatban, a kertészetben, felhasználása szerint zöldség. Mégpedig azért gyümölcs, mert "a gyümölcs a virágból kifejlődő húsos termés vagy áltermés; többnyire cukortartalmú..." (Egyetemes Lexikon) A zöldségek pedig étkezési célokra termesztett növények ehető részei: gyökere, gumója, levele, szára.
Másik érv a paradicsom gyümölcs volta mellett, hogy a zöldségek lúgosak, a gyümölcsök savasak, a paradicsom savtartalma márpedig magas.
Nekem erre másik, magam által felállított szabályom volt: ami évelő, fán vagy bokron terem, az gyümölcs. Az egynyáriak zöldségek. De ez sem jó, mert akkor a dinnye is zöldség lenne. De a másik, hivatalos érv szerint akkor gyümölcs a tök, az ubi, a paprika, a bab... ezek mind virágból fejlődnek ki.
Ezt a vitát meghagyom a botanika számára, gasztronómiailag a paradicsom akkor is zöldség!

A paradicsom Dél- és Közép-Amerikából származik, ott ma is szinte gyomnövény. Hála érte Kolumbusznak! Európában a 16. századtól kezdve terjedt el. Kezdetben dísznövényként termesztették. Első magyar említése 1664-ben történt, egy kertészeti leírásban. Sokáig csak az úri konyhákban tűnt fel, kizárólag főzve használták. Nyersen, salátának csak a 20. század második felétől kezdték fogyasztani.

A magyar neve az édenre utal, a paradicsomalma szóból rövidült le. Petra reformkori konyhájánek egyik receptje is felidézi ezt az elnevezést, itt .
Pedig igazából nyersen egészséges. Nagyon magas a cukor (mégiscsak gyümölcs?) és C-vitamin tartalma. Karotint, E-vitamint is tartalmaz. A nyomelemek közül káliumot, kálciumot, magnézimot tartalmaz nagyobb mennyiségben. A benne lévő tomatin mikrobaölő hatású, a likopin antidioxáns, a lutein az éles látást biztosítja. Rákmegelőző hatásáról viták folynak (mennyit tudnak vitatkozni...).
De mindenképpen egyik legjobb természetes gyógyszer: reuma, köszvény, gyulladásos betegségek, gyomorsavtúltengés ellenszere, hányingercsillapító.
A még éretlen, zöld "gyümölcs" szolanin nevű, mérgező vegyületet tartalmaz. Talán ezért nevezték régen szerelem almájának, mert bódulatot okozott.
Konyhai felhasználása változatos. Legyen előétel, leves, főétel, de ivólé is készül belőle. Sőt, süti is:-)

Francia krémes

Ez nem az a francia krémes, ez gyerekkorunk egyik visszatérő süteménye. Férjemnek kedvence volt, sokszor mesélte, hogy mikor Nagymamája sütötte, felhívta őket, hogy menjenek francia krémest enni. Biztosan célzásnak szánta, mert én nem igazán kényeztettem ezzel a sütivel. Tegnap Lányom biztatására láttunk hozzá. Ezúttal is, mint mindig, kicsit szenvedtem a lapok kinyújtásával, Férjuramat befogtam krémet kavarni, s ma már élvezhettük munkánk eredményét. Olyan volt, mint régen...

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 50 dkg liszt
• 12 dkg margarin
• csipet só
• 12 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor 
• 1 csomag szalalkáli
• 1 dl tej
• 2 tojás

A krémhez:

• 5 dl tej
• 4 evőkanál liszt
• 2 csomag vaníliás cukor 
• 20 dkg cukor
• 25 dkg margarin

Elkészítés:
A lisztet, a csipet sót elmorzsoljuk a margarinnal és a cukorral. Hozzáadjuk a vaníliát, a 2 tojást, a tejben feloldott szalalkálit, s összegyúrjuk.  A tésztát 4 részre osztjuk, lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtjuk. Előmelegített sütőben sorra világosra sütjük őket.
A krémhez a púposan mért 4 evőkanál lisztet kevés tejben simára keverjük. Apránként hozzáadjuk a többi tejet, s a két vaníliás cukorral együtt állandóan kavargatva sűrűre főzzük. Időnként megkavarva kihűtjük. Közben a  margarint a cukorral elkeverjük, s a kihűlt pépet kanalanként hozzáadva, krémesre keverjük.
Megtöltjük a lapokat.
Másnap szeletelhető. Porcukorral beszórható a teteje.

Nagyon finom süti, a szalalkális lapok, mint mindig,  puhák, a krém pedig olyan jó krémes. Régen, gyerekkorunkban, amikor még tojást sem mindig lehetett kapni, előnyt élveztek az olyan sütik, amelyekbe kevés tojás kell. Ez olyan, talán azért is készült  elég gyakran. Nem tudom, miért francia, de ezen a néven futott akkoriban, mostanában sok más névvel illetve találkoztam hasonló sütikkel.

Újra készült, Férjem kedvére. Meg másokéra is, mert mindenkinek ízlett. Annyi változtatással, hogy 6 dl tejből és 6 közepesen púpos kanál lisztből készült a pép, 1 púpos evőkanál házi vaníliás cukorral, s margarin helyett vajjal készült. Viszont ez nem változott: a krém kavarásának lehetőségét ezúttal is Párom nyerte el! :-)

Csupa-csoki kalács

A hűtőben találtam egy üveg ottfelejtett mogyorókrémet. A gyerekek szívesen megették volna kenyérre kenve -én meg nem enném, de ők nagyon szeretik-, de lebeszéltem róla őket. Bár nem lehetett nagyon régi, úgy gondoltam, nem árt neki a hőkezelés, ezért kalácstöltelék lett belőle. Mikor összeállítottam a tésztát, jött az ötlet, legyen az is kakaós. Aztán mikor kihűlt, csokival is bevontam. Így lett csupa csoki. No meg gyerekrajongás tárgya:-)

Hozzávalók:

• 40-40 dkg fehér búzaliszt és rétesliszt
• 10 dkg margarin
• 3 tojás sárgája
• 5 dl tej
• 3 evőkanál cukor
• 2,5 dkg élesztő
• 1 mokkáskanál só
• 1 púpos evőkanál kakaó (holland) 
• 1 nagy üveg mogyorókrém
• 10 dkg ét tortabevónó csoki
• 1 evőkanál olaj

A tejből 2-3 dl-t meglangyosítunk, elkeverünk benne 1 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt. Míg felfut, a liszteket, sót, többi cukrot elvegyítjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Beletesszük a tojássárgákat, ráöntjük az élesztős tejet, s a többi (szükséges mennyiségű) tejjel , a kakóval összegyúrjuk, megdagasztjuk. Letakarva kb. egy óra alatt megkelesztjük.
A tésztát 2 vagy 3 részre osztjuk ( én két rudat sütöttem belőle, de elég vaskosak lettek, 3-ba is oszthattam volna), téglalap  alakúra nyújtjuk, megkenjük a mogyorókrémmel, feltekerjük, tepsibe helyezzük. Még kelesztjük 15-20 percet, majd sütőbe tesszük. (Ezúttal hideg sütőbe tettem, mert rövidebb lett a második kelesztés. 180 fokra állítottam a sütőt.) Kisütjük.
Mikor kihűl, bevonjuk a gőz fölött 1 kanál olajjal felolvasztott csokival.

A csokit csorgatni akartam, de nem volt hajlandó vékonyan folydogálni, ezért rákentem.  Ilyenkor arra gondolok, többet nem veszek ilyesmit, elkészítem itthon a csokimázat, de nem tart sokáig:-) Időnként az időhiány, s mi tagadás, a kényelem, bizony rávesz erre is.

Ferrarossi

Férjuram tegnap délután jelentette be, hogy vendéget hoz. Jött is a fejtörés, mit készítsek hirtelenjében. Persze, édességet. Eléggé leszűkítettem a lehetőségeket: ne kelljen sütni, egy éjszakán át pihentetni, legyen otthon hozzávaló, s minél hamarabb készüljön el. Rövid keresgélés után eszembe jutott a Szabinánál nemrégiben látott finomság, gyorsan rákerestem, receptet lefirkáltam, konyhába leszaladtam, fél óra alatt elkészült. Igaz, a Lányom fejezte be a kipakolását, mert nekem mennem kellett.

 Hozzávalók:

• 15 dkg cukor
• 6 evőkanál méz
• 25 dkg margarin
• 20 dkg csoki
• 15 dkg darált dió
• 25 dkg kukoricapehely

Elkészítés:
A cukrot és a mézet kis lángon felolvaszjuk, majd hozzáadjuk a margarint és a csokit. Összefőzzük. A lángról levéve hozzákeverjük a diót és kukoricapelyhet, alaposan összeforgatjuk. Még melegen, azonnal kis muffin- vagy mignonpapírokba rakjuk, s hagyjuk megdermedni.

Kellemesen ropogós, édes (nekem nagyon is) finomság lett. Köszönöm Szabinának a receptet! S még csak nem is változtattam rajta semmit:-)