Búzacsírás kenyér

Annak idején, mikor még gépben sütöttem a kenyeret, gyakran sütöttem búzacsírával. Enyhén édeskés, és más állagú tőle a kenyér: kicsit tömörebb, mégis puhább. Aztán elfelejtődött, a kenyérsütő géppel együtt. Egész addig, míg rá nem leltem a CBA-ban újra a búzacsírára. A következő kenyér avval készült:

Hozzávalók:

• 1 kg fehér búzaliszt
• 10 dkg búzacsíra
• 2 kiskanál só
• késhegynyi kurkuma 
• 1 kiskanál cukor
• 3 dkg élesztő
• 6,5-7 dl savó vagy víz
• 3 dkg olvasztott vaj
• lekenni: 2 evőkanálnyi tej és búzacsíra beszórni

Elkészítés:
2-3 dl langyos savóban vagy vízben elkeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt s hagyjuk felfutni.
A lisztet,  búzacsírát, kurkumát (el is hagyható, csak szép sárga lett tőle a kenyér), sót összevegyítjük, beleöntjük az élesztőt, s még kellő mennyiségű folyadékkal összedolgozzuk. Ekkor az olvasztott vajat is belegyúrjuk, s jól megdagasztjuk.
 Letakarva, pici liszttel beszórva egy órányit kelesztjük.
6 részre osztjuk, mindegyiket rúddá sodorjuk. 3-3-at összefonunk. Tepsibe tesszük, fél órát újra kelesztjük. Lekenjük a tejjel, beszórjuk búzacsírával, s előmelegített sütőben pirosra sütjük.

Legközelebb kalácsot fogok sütni búzacsírával.
Mondom én, pedig nekem a tervezés nem az erősségem. Azaz a tervezés igen, a kivitelezés kevésbé. Példa erre, hogy legalább fél éve kovászos kenyeret akarok sütni. A kovászt meg előre el kell készíteni. Na, erre még nem vagyok megérve, egyik napról a másikra összehangolni a kenyérsütést. De ha még nem, akkor mikor? Tudom, tudom, szándék kérdése.