Tiramisu

Hétfőn volt Lányom névnapja. Eddig egy kalap alatt ünnepeltük Fiam szülinapjával, mivel közel van egymáshoz. De Gergőm reklamált, hogy az ő névnapján nincs buli, a Hédiét miért ünnepeljük meg? Persze minden névnapot "megünneplünk" szűk családi körben, most Leányzóéra is így került sor. Kapros tokányt rendelt az ünnepelt, meg tiramisut készítettem, ami mindig nagy siker.
Szabina tiramisuja ihletett meg, nála láttam nemrégiben egy tejszínhabos változatot. Tojást is tettem bele, mint eddig, de mivel nyers tojást nem szeretek használni, hőkezelést kapott. Bár mindössze néhány órát "érlelődött", így nem sikerült szépen szeletelni, de mindenki csak úgy lapátolta befele.

Hozzávalók:

• 20-25 dkg babapiskóta
• 1 dl kávé
• kevés rumaroma
• 2 tojás
• 5 evőkanál cukor
• 50 dkg mascarpone
• 5 dl tejszín
• habfixáló
• kakaó

A 2 tojást a cukorral összekeverjük, s gőz fölött habverővel addig kavargatjuk, míg forró lesz, s jó habos. Ez kb. 15 perc. Hűlni hagyjuk, időnként megkeverjük.
A kávét a rumaromával (el is hagyható) összekeverjük.
A tejszínt felverjük. ( Én hulalát használtam, bár nem részesítem előnyben, de csak ez volt a kisboltban. Ez édes, de a tejszínt ízlés szerint lehet édesíteni.) Ha szükséges, habfixálót adunk hozzá
A mascarponét összekeverjük a tojással, majd óvatos kevergetéssel a hab 2/3-át is hozzáadjuk.
A babapiskóták mindkét oldalát megmártjuk a kávéban, kirakjuk vele az edény alját. Fele keveréket rásimítjuk, újabb kávéba mártott babapiskóta-réteg következik, majd a többi krém. A tetejére simítjuk a maradék tejszínhabot.
Néhány órát, de még jobb, ha egy fél napot hűvös helyen "pihentetjük".
Tálalás előtt kakaót szitálunk a tetejére.

Nagyon-nagyon finom édesség, ekkora mennyiséget egy átlagos család - na jó, 6 fő- képes együltében megenni. A tejszínhabos változatért köszönet Szabinának, ezután így készítem!

S hogy lett a Lányom Hedvig? Azt hiszem, minden névadásnak van története, ennek is:-)
Még gyerekkoromba nyúlik vissza. Nekem mindig volt elképzelésem arról, mi lesz a neve a lányomnak (fiúnév nem szerepelt a kedvencek között). Volt Júlia, Karolina, Johanna, de ezek időről időre változtak. A Hedvig visszatérő volt. Aztán mikor első gyerekünket vártuk, megkérdeztem Férjuramat, neki milyen nevek tetszenek. Fel is sorolt minden családjukban előfordulót. Ebből tudtam, a névválasztás rám marad. Elsőre fiunk lett, másodjára jött Leányzónk. Elő is kerestem 3 nevet, amit el tudtam képzelni egy huncut csajszinak. Akkor 3 éves Fiam mindenkinek azt mondta, Csenge lesz a testvére, Férjuramnak a Boglárka hangzott legjobban, nekem persze a harmadik név volt a kedvencem. Ilyen állás mellett azt mondtam, én szülöm meg, a nevét is én adom. Hát Hedvig lett. Szerintem illik rá a neve, olyan kis örökké pörgő, jókedvű, izzig-vérig csajszis az én Hédikém.
Néhányan rácsodálkoztak, hát ez nem fiúnév? Hát nem. Egyszer meg valaki megállapította, ilyen név még nincs a faluba. Pedig nem az volt a célom, habár ez észrevehető szándék egyes családokban.
A lényeg: a Hédi olyan aranyos becenév, s ő elégedett a nevével:-)