Isler

Rendszeresen elfelejtem, de most véletlenül eszembe jutott: épp ma hat éve, hogy hosszas tanakodás után nekifogtam blogot írni. Valamihez kellett kezdjek... Közben munkás nő lettem, időm kevesebb lett, aztán a lelkesedés is. Néha kiújul, néha úgy gondolom, felhagyok vele. De még mindig itt vagyok! :-) Még mindig sokat sütök. Van, aki olvas, van, aki horgol, más filmet néz vagy fotóz, én kikapcsolódásként sütök. Elég káros szenvedély, a gyerekeken ugyan -még- nem, de rajtam s Férjemen egyre inkább nyomot hagy! :-)
Eszembe sem jutott felhajtást csinálni a "nagy" eseményből, csak úgy megemlítem, s mellé közzéteszek egy sütireceptet. Egy sütiét, ami sokkal emlékezetesebb eseményre készült: Fiam szalagavatójára. Olyan szépek és ügyesek voltak! :-) Igen, utolsó gondtalan évét éli Gergő a gimiben, bár Ő nem érzi annak. De majd rájön néhány év múlva...

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• csipet só
• 40 dkg margarin
• 20 dkg porcukor
• 2 tojássárga
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• lekvár összerakni (most málna)
• 15 étcsokoládé és 2 evőkanál olaj bevonni

Így készült:

A lisztet, sót, porcukrot, margarint tálba tettem, elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojások sárgáját s összegyúrtam. Picit ragadósnak, lágynak tűnt, ezért még egy csapott evőkanál lisztet dolgoztam bele.

Fél órai pihentetés után vékonyra nyújtottam, közepes méretű pogácsaszaggatóval kiszaggattam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam őket.

180 fokos sütőben világosra sütöttem.

Mikor kihűltek, kettesével málnalekvárral összeragasztottam. 

Másnap vontam be csokival, addigra beszívta a lekvárt s nem csúszott szét.

Ezúttal csak felét mártottam bele a csokiba (gőz fölött olvasztottam fel az olajjal együtt), a másik felére csak csorgattam, hogy cifrább legyen. Sőt, még ostyahópehely is került rá.

Férjemnek úgy ízlett csupaszon, minden nélkül. Mert nem túl édes. Én azért csokival együtt jobban szerettem! :-)

Gergő, immár szalaggal, a Hugicával:

Fahéjas csiga

Múlt héten gyerekeim színházba mentek. Haza sem jöttek a suliból, így alaposabban felpakoltam őket , nehogy éhezzenek. Előző este sütöttem fahéjas csigát, hogy majd legyen délutánra is majszolni valójuk. Mint utólag elmondták, még délelőtt elfogyott. :-)

Hozzávalók:

• 1 kg liszt (fele rétesliszt)
• 1 teáskanál só
• 10 kg cukor
• 15 dkg zsír
• 2 egész tojás
• 4-5 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 4 dkg élesztő

A töltelékhez:

• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 2 teáskanál fahéj

Így készült:

3 dl kézmeleg tejben elkevertem egy teáskanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni. 

A liszteket, sót, 10 dkg cukrot, zsírt tálba tettem s összemorzsoltam. hozzáadtam a tojásokat és a felfutott élesztős tejet, gyúrni kezdtem. Közben annyi meleg tejet adtam még hozzá, hogy jól dagasztható, rugalmas tésztát kapjak.

A megdagasztott tésztát letakarva kelni hagytam.

Közben elkészítettem a tölteléket: a vajat mikróban megolvasztottam s elkevertem benne a cukrot és fahéjat.

A megkelt tésztát 2 részre osztottam. Egyiket kinyújtottam vékonyra, téglalap alakúra. Rákentem fele tölteléket, felsodortam, másfél ujjnyi szeletekre vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsibe raktam, nem egészen egymás mellé, hogy legyen helyük nőni sülés közben.

180 fokos sütőben pirulásig sütöttem.

Miközben sült, a tészta másik felével ugyanígy jártam el.

Finom, puha csigák lettek.

Mert a fahájas csigát nem lehet megunni! :-)
2018. 2.28.
Gyerekeknek sütöttem a suliba. S bár nem kerestem receptet hozzá, mint ahogy kelt tésztákhoz szinte soha, most, hogy visszakerestem a régebben készültet, látom, hogy szinte ugyanúgy készült. Csak a töltelékbe került kicsit több cukor, a tésztába meg 3 evőkanállal. S most is finom lett! :-)

Karácsonyi fehércsokilikőr

Még Gergő szülinapjára el akartam készíteni, de akkor kifutottam az időből, meg nem is hiányzott, volt itóka bőven. Hát elkészült a névnapjára. S mivel ajándéknak is tökéletes -lenne-, gondoltam, megfelel Katalin blogszülinapi játékára. Katalin ehető vagy iható, ajándéknak -is- megfelelő "készítményt" vár játékára. Én többnyire aprósütikből álló csomagocskát szoktam készíteni karácsonyra a családtagoknak, de azon kívül is lenne rengeteg ötletem, időm viszont nincs annyi.
Elsőként ez az édes-krémes itóka kerül terítékre:

  Hozzávalók:

• 15 dkg fehér csokoládé
• 2 dl tejszín
• 1 dl tej
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 rúd fahéj
• 8-10 szem szegfűszeg
• 1,5 dl szilvapálinka (eredetileg fehér rum)

Így készült:

A tejszínt, tejet, fűszereket kis lábasban főni tettem, közben beledaraboltam a fehér csokit. Néha megkavargattam, majd pár percig főztem, közben odafigyeltem rá, ki ne fusson.

Betettem a kamrába hűlni. Mikor kihűlt, hozzákevertem a pálinkát. Nekem nem volt itthon rum, lehet, azzal jobb is lenne, mert a pálinka íze érzik rajta. Ma már finomabb volt, s gondolom, pár nap hűtőben való érlelés után -a fűszereket benne hagytam, majd fogyasztás előtt szűröm le- még finomabb lesz.

A receptet (Receptözön, 2015/12.) már korábban kinéztem. Kéne még bele egy teáskanál mézeskalácsfűszer, ezt most kihagytam, nem szerettem volna, hogy az az íz domináljon. De ha karácsonyra is elkészítem, semmiképp sem hagyom ki! :-) 

18. torta

Mert minek is nevezzem? Elsőszülöttem 18. szülinapjára készült, azaz a nagy családi bulira, ami később lett megtartva. A nagy esemény napján is készült torta. Mivel népes csapat vagyunk, két tortát terveztem sütni, de Húgom, a Keresztanya szólt, hogy ők is hoznak. Így maradtam egynél. Sütöttem egy kakaós piskótát, s az igen kedvelt karamelles krém került bele meg rá. Nem vagyok nagy tortasütő, de ezeket az egyszerűeket is nagy szeretettel készítem. Főleg Nekik!

Hozzávalók:

• 5 tojásos kakaós piskóta
• 20 dkg cukor
• 2 dl víz
• 7 evőkanál liszt
• 6 dl tej
• 25 dkg vaj
• 10 dkg csoki a díszítéshez

Így készült:

A szokásos módon elkészítettem a piskótát, kerek, 22 cm-es kapcsos tortaformában tűpróbáig sütöttem.

Kihűlés után vízszintesen 3 lapra vágtam.

A krémhez a cukrot kis lángon karamellizáltam. Mikor kész lett, 2 dl vizet öntöttem rá, s hagytam főni, míg teljesen feloldódott a cukor.

Közben a púpos evőkanállal mért lisztet simára kevertem kevés tejjel, apránként a többi tejet is hozzáadtam. a karamellhez öntöttem, s állandóan kavarva sűrűre főztem.

Időnként megkavarva hagytam kihűlni.

Mikor kihűlt, kanalanként a vajhoz kevertem.

Megtöltöttem vele a tortalapokat, a külsejét is bevontam. Egy keveset hagytam a díszítéshez.

Gőz fölött felolvasztott csokival és krémcsókokkal díszítettem a tortát.

Tojásos-sajtos fasírttekercs

Vagy egybefasírt, mert Anyukám így nevezte a rúd formájában, sütőben készült, tojással töltött fasírtot. Régebben mindig egész főtt tojás került bele, aztán egy lagzis készülődés során találkoztunk a reszelt főtt tojással töltött és petrezselyemzölddel megszórt változattal, mely ötletet azóta is előszeretettel bevetek. Én mindenfélével szoktam tölteni: sajttal, zöldséggel, juhtúróval, csirkemájjal. Mindenképp szeretjük, én meg készíteni szeretem, mert gyors és kiadós, családi összejövetelek alkalmával a hidegtálak remek összetevője. Ezúttal Fiam 18. szülinapi bulijára készült, reszelt tojással és sajttal töltve.

Hozzávalók:

• 60 dkg darált hús
• 5-6 szelet szikkadt kenyér
• só, bors, paprika
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 3 tojás
• zsemlemorzsa, ha lágy lenne a massza
• 6 főtt tojás
• reszelt sajt- 15-20 dkg
• kevés olaj

Így készült:

A kenyeret vízbe áztattam. A darált húst, fűszereket, nyers tojást, zúzott fokhagymát tálba tettem, hozzáadtam a kicsavart és összemorzsolt kenyeret. Összegyúrtam. Ha lágy, kevés zsemlemorzsát teszek hozzá.

A masszát két részre osztottam. Egyik felét olajjal vékonyan lekent alufóliára tettem, téglalap alakúra igazgattam-nyomogattam, vékony rétegben. Ráreszeltem 3 tojást, rászórtam fele sajtot s szorosan feltekertem. Olajjal vékonyan kikent tepsibe tettem, mellé a másik, hasonló módon elkészített tekercset.

180 fokos sütőben addig sütöm, míg a teteje szépen megpirul.

Kihűlés után szépen lehet szeletelni.
Nálunk hagyma nem kerül a fasírt masszájába, de előfordult, hogy zöldségesen készült, amikor apróra vágott hagyma, reszelt répa és főtt krumpli is került bele. Úgy is szeretjük, de a kedvenc az otthonról "hozott", Anyukától tanult változat.

Almás-diós süti

Rövid időn belül másodjára sütöm, igen kedves volt Kolléganő receptje alapján. Gyorsan elkészül, tulajdonképpen a legtöbb időt az alma szeletelése-kockázása veszi el, egyébként csak össze kell keverni. Nagyon finom, puha süti a végeredmény. Először a diót csak azért szórtam rá, mert maradt egy kevés ledarálva. De olyan jót tett neki, hogy állandó kísérője lett a sütinek.
Az este szólt a Fiam, hogy ma ünneplik legjobb barátja szülinapját. S neki is sütött az ő Anyukája, én hogyne sütnék. Meg amúgy is megszokták, hogy Gergő mindig visz sütit. :-) Mivel eléggé késő volt, a gyors és finom kategóriából ez a süti lett a befutó.
A most készültből ez a három szelet maradt a fotózáshoz:

Hozzávalók:

• 2 nagy tojás
• 1,5 bögre cukor
• 1,5 bögre tej
• 3 bögre liszt
• 1,5 dl olaj
• 1 csomag sütőpor
• 1 citrom leve
• 1 mokkáskanál fahéj
• 5-6 alma
• 3 maréknyi darált dió

Így készült:

Először a megmosott almákat héjastul felszeleteltem, a magházát eltávolítottam, majd kisebb kockákra vágtam. 

Alaposan elkevertem a cukrot a tojásokkal, majd beleborítottam a lisztet, sütőport, fahéjat, olajat, citromlét, a tejből 1 bögrével. Csomómentesre kevertem, majd a többi tejet is hozzáadtam. Végül az alma is belekerült, átforgattam a masszába.

Kikent tepsibe borítottam a masszát, elegyengettem.

Tetejét beszórtam darált dióval.

175 fokon tűpróbáig sütöttem, illetve addig, míg nem kezdett el a konyhában terjengeni a pirult dió illata.

A méréshez teásbögrét használtam, de az olajból csak 1,5 dl kell, azt nem a bögrével kell mérni!

Előző alkalommal mazsola is került bele, azt most kihagytam, mert nem mindenki szereti. Én igen! 

Somogyi édes aprósütemény

Szintén a Szakácsmustrára készült, F. Nagy Angéla Régi és új ízek című könyvéből.
Miért pont ez? Egy mákos béles volt az elsőként kiszemelt, de a kamrában tevés-vevés közben rábukkantam a szilvalekvár maradékára, amit még sok évvel ezelőtt -legalább 7- főztünk Anyukámmal, üstben. Már kemény volt, mint a kő, de kevés vízzel és cukorral kis lángon melegítve használhatóvá puhult. S milyen finom még mindig! Gondoltam, itt az alkalom, hogy azt a keveset is elhasználjam. Ezzel is Rá emlékezvén...
Fiam megkérdezte, hogy hókiflit sütök? Valóban olyan, így egy újabb lekváros kiflivel gyarapszik a blog. S mint mindegyik, ez is igen finom, omlós, puhán roppanós. Szeretjük őket.

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 26 dkg zsír
• 1 tojás
• 3 teáskanál cukor
• 1,5 dl tej
• 2 dkg élesztő
• csipet só
• lekvár tölteni
• vaníliás porcukor beszórni

Így készült:

A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

Közben a liszthez adtam a csipet sót, s elmorzsoltam a zsírral. Belekerült a tojás és az élesztős tej. Összegyúrtam a tésztát.

Egy órai pihentetés után 8 részre osztottam, gombóccá formáztam mindegyiket.

Sorra vékony kerek lappá nyújtottam, majd 8 cikkre vágtam. Mindegyikre lekvárt tettem, felsodortam, kissé meghajlítottam,tepsibe pakoltam.

180 fokon világosra sütöttem őket, épp, míg kezdtek pirulni.

Még azon melegében vaníliás porcukrot szórtam rájuk. Egy kis szűrő segítségével szoktam, így szép egyenletesen fedi be a porcukor.

Azt hittem, elfogyott a szilvalekvár. De mégsem, Nővéremtől kaptam, ugyanabból a főzetből, kőkeményet. Mivel Ő nem használja, nekem adta. Én meg örömmel elfogadtam, így a hét végi bulira és még karácsonyra is készülhet hókifli, mindenki örömére.
Persze dióval is tölthető, úgy sem vetjük meg, de szilvalekvárral töltve nincs párja...

Túrós pogácsa

Katalin megkérdezte, hogy volna-e kedvem játszani. Éterben jöttömben-keltemben találkoztam már ezzel a játékkal, tudtam, hogy létezik ilyen, de sosem játszottam. Más játékban sem szoktam részt venni. Na jó, egy időben a Blogkóstolóban, de az is elmaradt. De Katalinnak nem tudtam nemet mondani, nem is akartam, felkérésének eleget téve most Szakácsmustrálkodom. F. Nagy Angéla a kiszemelt receptíró, vagyis inkább gyűjtő. Második nekifutásra rá is leltem egy általa összeállított receptkönyvre, a Régi és új ízek címűre, olvasók által beküldött recepteket tartalmaz. Böngészni kezdtem, persze, hogy a sütis fejezetet tüzetesebben. Tegnapelőtt el is készült egy édes és egy sós belőle, tegnap meg is utaztattuk őket.
A sós: túrós pogácsa, egyszerű, gyorsan elkészíthető, finom végeredménnyel.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg zsír
• 50 dkg túró
• 1 csomag sütőpor
• 1,5 teáskanál só
• 1 tojás
• tejföl szükség szerint
• 1 tojás lekenni 
• köménymag beszórni

Így készült:

A hozzávalókat a tejföl kivételével tálba tettem és összegyúrtam. A túró egyáltalán nem volt száraz, a tojás is nagy volt, így tejföl nélkül is összeállt a tészta. A recept szerint 3 evőkanállal kell belőle, de annyi kerüljön bele, hogy össze lehessen gyúrni a tésztát.

Rövid pihentetés után- úgy 1 óra- vékonyra nyújtottam, feltekertem, mint a kalácsot és újra kinyújtottam úgy egy-másfél ujjnyi vastagra.

Kis pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe rakosgattam őket.

Csipet sóval felvert tojással lekentem, köménymaggal szórtam.

180 fokon pirulásig sütöttem. Az első tepsivel kicsit jobban megpirult, ez ropogósabb is lett, de szárazabb is. A második pont jó: kívül roppanós, belül puha.

Almás krémes

Ma előbb nem akartam sütni semmit. Holnap úgyis fogok, mert megyünk Nővéremékhez. De az óraátállítás miatt "korán" keltünk, s az időt nézve rájöttem, hogy rengeteg időm van, valamivel ki kell tölteni. Előkerestem a hetek óta tervezett almás krémes receptjét, s hozzáláttam. Mivel szükség volt maradék tojásfehérjére is, így azt is gyártottam, gyorsan egy kis sós is készült. Így lett a "ma nem sütök semmit"-ből kétféle süti is! :-)
Az almás krémes receptjére a Blikk Receptek 2015. február-márciusi számában leltem rá. Már a fotóról lerítt, hogy nagyon finom süti lehet. Az is lett, a család nem győzte dicsérni. Főleg, hogy ebéd után, kóstolás előtt jártunk vagy 10 km-t a Börzsönyben, így kellemesen elfáradva még jobban esett. Csak ajánlani tudom. Mi tagadás, nem a leggyorsabban elkészülő süti, de annál finomabb!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 12 dkg cukor
• 20 dkg margarin
• 3 tojássárga
• 2 evőkanál tejföl
• 3-4 evőkanál tej

Az almatöltelékhez:

• 6 nagy alma
• 5 evőkanál cukor
• fél citrom lereszelt héja
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 evőkanál gríz

A vaníliás töltelékhez:

• 4 csomag vaníliás pudingpor
• 1 l víz
• 8 evőkanál cukor
• 6 tojásfehérje

Így készült:

A tésztához való lisztet, cukrot, sütőport, margarint tálba tettem, összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojássárgákat és tejfölt, gyúrni kezdtem. Mivel nem állt össze a tészta, kevés tejet is tettem hozzá. Épp csak annyit, hogy a tészta összeálljon, de kemény legyen.

Úgy fél óráig pihent a tészta, addig, míg összeállítottam a sóst.

A tésztát 3 részre osztottam. Mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam- közben liszteztem a deszkát, mert előszeretettel ragadt- , s tepsi hátán sorra kisütöttem őket, szép világosra. Két tepsin szoktam, míg egyik sül, a másik lapot elő lehet készíteni.

Az almás töltelékhez a megmosott almákat héjastul lereszeltem. Kicsavartam a levét, majd a cukorral, citromhéjjal és fahéjjal párolódni tettem. Úgy 10 perc után hozzáadtam a grízt, mivel elég levesnek találtam így is az almát, azzal is főztem egy keveset. Rövid pihentetés után két lap közé kentem a kész tölteléket.

A másik töltelékhez a pudingporokat kevés vízzel elkevertem, majd a többi vizet is hozzáadtam. Két evőkanál cukorral felfőztem. Közben állandóan kevergettem. Mindeközben Férjem a tojások fehérjét a többi cukorral keményre verte. A felfőtt pudinghoz kevertem a habot, rövid ideig együtt főztem, közben kevergettem. Jól megkeményedett a massza közben.

Rákentem a két lap között lévő almára, jó vastag réteg lett. Nem folyt le, szépen lehetett igazgatni, pedig tartottam tőle. A másik lappal befedtem.

Néhány órai pihentetés után szépen lehetett szeletelni.

Egyetlen hibája azért mégis akadt: az almaréteg lehetett volna kicsit vastagabb. Az eredeti recept másfél kg almát ír elő, én bíztam benne, hogy a 6 nagy alma is elég lesz. Hát nem... Mást nem igazán változtattam a recepten, csak néhány apróságot. Lehet, a jövő heti szülinapi bulira is elkészítem... 

Lekváros túrós-rácsos süti

Lekvárosan terveztem én a túrós sütit, csakhogy az alsó lapra, a túró alá szerettem volna kenni belőle. Mikor már beleborítottam a tölteléket a tepsibe, észbe kaptam ugyan, de késő volt. Na ezért került a tetejére, a rács közé. Így még mutatósabb is lett, s nem kevésbé finom.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 14 dkg zsír
• 10 dkg cukor
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 2 tojássárga
• 2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 50 dkg túró
• 20 dkg cukor
• 2 tojás + 2 fehérje
• 2 dl tejföl
• 1 citrom leve
• + sárgabaracklekvár

Így készült:

A tésztához a lisztet, sót, cukrot, sütőport elmorzsoltam a zsírral, majd a tojássárgák és tejföl hozzáadásával összegyúrtam. 

A töltelékhez a túrót villával áttörtem. Elkevertem a cukorral, sárgákkal, citromlével, tejföllel.

A fehérjéket -mind a négyet- kemény habbá vertem, a túrós masszához kevertem.

A tésztát két részre osztottam. A nagyobbat tepsi méretűre nyújtottam -28×34 cm-es- , kibéleltem vele a tepsit. Ráborítottam a túrótölteléket, majd a maradék tésztából berácsoztam.

A rácsok közé 1-1 teáskanál baracklekvárt tettem.

180 fokos sütőbe tettem. Addig sütöttem, míg a tetején szépen megpirult a tészta.

A túrós sütik önmagukban is finomak, de én nagyon szeretem baracklekvárral társítva is. Vagy valamilyen gyümölccsel. Mondjuk meggyel. 

Mézes-diós sütőtökös szelet

Így legalább elfogy a sütőtök. Én ettem belőle egyedül. Fiam is megkóstolta biztatásomra, s fintorogva jegyezte meg, hogy nem is olyan rossz. De a kóstolásnál tovább nem jutott. :-) Épp sütni kellett másnapi nevezetes napjára suliba vinni, hát egyikbe belecsempésztem az előző nap sütőben megsütött tököt. A másik túrós lett. s hát nem mégis a tökösnek lett nagyobb sikere? S nem is a csoki volt a siker oka, mert még a máz előtti kóstolás során ezt minősített finomabbnak Gergő.

Hozzávalók:

• 40 dkg sütőtökpüré
• 10 dkg cukor
• 4 evőkanál méz
• 2 nagy tojás
• 1 dl olaj
• 1 dl tej
• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 nagy csipet szódabikarbóna
• 10 dkg mazsola
• 10 dkg darált dió
• 10 dkg étcsokoládé + 3 dkg vaj

Így készült:

Az előző nap megsütött sütőtököt villával alaposan összetörtem. Hozzáadtam a cukrot, mézet, tojásokat, elkevertem. Belekevertem előbb az olajat, majd a tejet, ezt követően a lisztet együtt a sütőporral és szódabikarbónával, végül a darált diót és mazsolát. 

Miután alaposan összekevertem, sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam, elsimítottam a masszát. 

180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, a gőz fölött vajjal felolvasztott csokival bevontam. Dermedés után szeleteltem.

Kókuszgolyótorta

Az tény, hogy 18 éves lett a Kisfiam, de ha belegondolok, hogy az milyen sok idő, s már annyi eltelt születése óta, hihetetlennek tűnik, hogy már 18 éve, hogy Sógorom a kiírt időpont előtt két héttel elvitt szülni. Persze, hogy azt hitték, Ő az apa... :-)

Akkor el is mesélem, hogy miért így esett az eset. Apukám már sokkal korábban kacsingatott Magyarország felé, de mindig volt visszatartó erő. Mikor ezek sorra elfogytak, Férjemmel nekivágtak szerencsét próbálni. Úgy, hogy ha párom talál munkát egyéb lehetőségek mellett, marad. Mondván, mire jön a gyerek, addigra hazajön. Én nem sokszor csalódtam akkorát életemben, mind mikor Apukám egyedül jött haza a próba-szerencse útról. Az persze nem volt belekalkulálva, hogy Gergő kíváncsibb a világra, mint azt a doktor bácsi gondolta. Így Férjem csak kapta a hírt, hogy megszületett a Fia. Én azóta is orra alá dörgölöm az esetet, Ő azóta is úgy gondolja, helyesen döntött. 

Közben Fiunk papíron átlépett a felnőttkorba. Talpraesett, határozott gyerek, mindenkivel s mindennel jóban van, kivéve a matekot, éppen ezért tartok az előtte álló érettségitől. A biológia a szíve csücske, ezen a területen szándékozik a későbbekben is barangolni. Nagyon szorítok Neki, hogy sikerüljön elérnie céljait!!!
S ha már szülinap, torta is készült, egyelőre csak kis családi vacsorára, majd lesz nagy családi ünneplés is, hisz egyszer lesz 18 éves az ember! :-)

Hozzávalók:
A kekszes masszához:

• 50 dkg darált keksz
• 15 dkg porcukor
• 3 evőkanál kakaó
• fél üvegcse rumaroma
• 2 dl főzött kávé
• 2 dl tej
• 5 dkg kókuszreszelék

A krémhez:

• 5 dl tej
• 5 evőkanál liszt
• fél vaníliarúd
• 1 evőkanál cukor + 18 dkg
• 25 dkg margarin
• 15 dkg kókuszreszelék

Így készült:

Előbb a krémet készítettem el.

A lisztet (közepesen púpos evőkanállal mértem) kevés tejjel simára kevertem , majd hozzákevertem a többit is. Belekerült 1 evőkanál cukor és a kettévágott fél vaníliarúd. Kis lángon, folyamatosan keverve sűrűre főztem.

Hagytam kihűlni, közben gyakran átkavartam.

A margarint a 18 dkg cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pépet. Végül hozzákevertem 15 dkg kókuszreszeléket.

A darált kekszet tálba tettem a porcukorral, kakaóval, aromával, tejjel és kávéval együtt és összegyúrtam.

Egy tálra tortaforma szélét tettem, ennek alját a massza kevesebb, mint felével kibéleltem.

A többiből golyókat formáltam, kókuszreszelékben meghempergettem.

A krémből egy réteget a formába kentem, golyókat nyomkodtam bele, nagyjából egyenlő távolságra egymástól. Annyi került a krém belsejébe is, mint a tetejére. Az összes többi krémet ráborítottam, elsimítottam. A tetejét kiraktam golyókkal, kissé bele is nyomtam a krémbe. A maradék kókuszreszelékből szórtam a tetejére.

Néhány órára hűtőbe tettem, hogy majd szeletelni lehessen.

Megint sütés nélküli torta készült, mert előző nap este két tepsi süti készült, hogy legyen mit vinnie az iskolába az osztálytársainak. Így nem volt kedvem újra bekapcsolni a sütőt. Ez is megtette, finom lett! 

Almatorta sütés nélkül

Hová lettek kedvenc blogjaim? Vasárnap egy hete ráértem volna átnézni, ki mit sütött-főzött az utóbbi időben, s nem találtam a bloglistát. Azóta sincs meg, nem tudom, mikor, miért lettek oda. Meg azt sem, mikor lesz időm újrarendezni őket. 

Bosszúság ide vagy oda, tegnap Leányzónak névnapja volt. Két részletben készült neki a torta, délelőtt a pihentetős része, délután a habot már Ő verte fel rá. Készítettem már hasonlóképpen finomságot, (itt és itt), most újra, kicsit másképp készült. Viszonylag egyszerű, s nagyon finom tud lenni. Így is, úgy is. 

Hozzávalók:

• 1 csomag babapiskóta (20 dkg)
• 1 kg alma (6 db)
• 8 evőkanál cukor
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 4 dl víz
• 1 mokkáskanál fahéj
• 4 dl tejszín + cukor ízlés szerint

Így készült:

Az almákat megmostam, héjastul lereszeltem, a cukorral és fahéjjal párolódni tettem. Közben a pudingporokat elkevertem a vízzel.

Úgy 10-15 perc párolódás után ráöntöttem a pudingos vizet és összefőztem.

Egy kerek formát fóliával kibéleltem, aljára babapiskótát raktam -nem borítottam be teljesen, hézagosan pakoltam. Egy réteg alma került rá, megint babapiskóta, megint alma, a maradék babapiskóta és végül a többi alma. Ráborítottam a fóliát és hidegre tettem. 

Mikor megdermedt, tányérra borítottam, leszedtem róla a fóliát és a felvert, édesített tejszínnel beborítottam. 

Hamarosan szeleteltük is, ami nem sikerült szépre, de attól még megettük. :-)

Krumplis tésztájú lekváros kifli

Más sütit terveztem, de a tele hitt tojástartó csak félig volt. Így olyan sütit kerestem, amibe kevés tojás kell. De, ahogy lenni szokott, egyik recept ezért nem volt jó, másik amazért nem tetszett. Így megint alkottam. Tulajdonképpen egy krumplis tésztájú linzerrecept adta az ötletet, de ahhoz épp nem volt kedvem. Lekváros kiflire fájt a fogam. A tésztájába került a krumplisalátához főzött krumpliból,  bele meg szilvalekvár, a nagy kedvenc.

Hozzávalók:

• 2 dl tej
• 2 evőkanál cukor
• 2,5 dkg élesztő
• 75 dkg liszt
• 25 dkg reszelt főtt krumpli
• 25 dkg zsír
• 2 tojássárga
• 1 mokkáskanál só
• 2 evőkanál tejföl
• lekvár tölteni
• porcukor beszórni

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

A liszthez adtam a sót, zsírt, krumplit s összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojások sárgáját, az élesztős tejet s két evőkanál tejfölt.

Összegyúrtam a tésztát. Inkább kemény legyen, mint lágy, mert krumplis tészta lévén úgyis lágyulni fog kelés közben.

Fél óra pihentetés után deszkára borítottam, 8 gombócra osztottam.

Enyhén lisztezett deszkán mindegyiket vékonyra, kör alakúra nyújtottam, előbb 2, majd 4, végül 8 részre vágtam. Mindegyikre lekvárt tettem, feltekertem, tepsibe rakosgattam.

180 fokon világosra sütöttem. 

3 tepsivel lett, egyik fogyott a másik után. Tegnap délután sült, reggelre már csak egy volt. Mostanra írmagja sem maradt! :-)

Rácsos almás-mákos kocka

Bármilyen hihetetlen, de szeptembernek is vége. Nem a kedvenc évszakom az ősz. De nem bírok betelni a színeivel, s annyi mindent ad nekünk: almát, diót, szőlőt, gesztenyét, csipkebogyót... S mennyi süti készíthető ezekből! :D Sütöttem is, finomat, almás-mákosat:

 Hozzávalók:
A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 15 dkg margarin
• fél csomag sütőpor
• 1 tojás
• 2 evőkanál citromlé

A töltelékhez:

• 1 üveg meggydzsem
• 4 nagy alma
• 1 citrom leve
• 20 dkg cukor
• 25 dkg darált mák
• 3 evőkanál gríz

Így készült:

Egy citrom levét kicsavartam.

A tésztához valókat összegyúrtam, a citromléből két evőkanállal tettem hozzá.

Az almát lereszeltem, ráöntöttem a többi citromlét. elkevertem a cukorral és grízzel, majd a darált mákot is hozzákavartam.

A tésztát két részre osztottam: egy nagyobbra, ezzel kibéleltem a tepsi alját -előbb sütőpapírt tettem a tepsibe-, lekentem a dzsemmel, majd rásimítottam a tölteléket. 

A maradék tésztát kinyújtottam, csíkokat vágtam belőle s berácsoztam a süti tetejét.

180 fokos sütőbe tettem s készre sütöttem. Akkor minősítettem megsültnek, mikor a teteje szépen megpirult.

Finom lett, a mák az almától egyáltalán nem száraz, a meggydzsem alatta meg különösen jót tesz neki. Borongós őszi napokra kimondottan ajánlom! :-)

Más lekvárral is el tudom képzelni, mondjuk szilvával. A lényeg, hogy savanykás legyen. 

Ma egy csokor csicsókavirágot hoztam be a vázába. Szeretem! :-)