Szilvalekváros kakastaréj

Ünnepek után, mikor már megelégeltük a sok krémes-habos finomságot, vasárnapra kelt tésztát sütöttem. Valahol láttam ezt a formázást, de csak azt vettem kölcsön, a receptet nem. Azt gyúrtam bele a tésztába, ami kéznél volt. No és az örök kedvenc szilvalekvárral töltöttem, ami már jó sok éves. Annyira kemény már, hogy késsel kellett vágnom egy darabot belőle. Aztán darabokra vágtam, kevés vízzel és cukorral kis lángon melegedni tettem, addig, míg egynemű, kenhető állagú lett. Anyukám is ezt tette a megkeményedett szilvalekvárral.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 1 csapott teáskanál só
• 3 evőkanál cukor
• 1,5 dl tej
• 5 dkg élesztő
• 4 dl aludttej
• 15 dkg margarin
• 2 tojás
• szilvalekvár
• porcukor

Így készült:

A meleg tejben elkevertem 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni. 

A lisztben elvegyítettem a többi cukrot, sót, majd elmorzsoltam benne a margarint. Hozzáadtam a tojásokat, az élesztős tejet, majd az aludttej nagy részét (lehet, nem kell mind), a összegyúrtam. Ha szükséges, mehet a többi aludttej is. 

A megdagasztott tésztát letakarva kb. 1 óra alatt megkelesztettem. 

Két részre vágtam, előbb egyik felét kinyújtottam, tenyérnyi téglalap alakúakra vágtam. Közepére szilvalekvárt tettem, kettéhajtottam, s éles késsel bevagdostam.

Tepsibe raktam, 180 fokra előmelegített sütőben világosra sütöttem.

A tészta másik felével ugyanígy jártam el, míg az első adag sült.

Még melegen megszórtam porcukorral.

Több cukrot tehettem volna a tésztába, mert a nem szilvalekváros rész kevésbé volt édes. De senki sem panaszkodott, tea mellé, sőt másnapra tízórainak kitűnő volt.