A cseresznye

Tavasztól késő őszig nem tudtunk úgy menni a Nagyszülőkhöz, hogy éppen ne érjen valamilyen gyümölcs. Tatának gondja volt rá, hogy mindenféle, akár különlegesnek számító gyümölcsfát telepítsen. Többek között volt két termetes cseresznyefa is: egy korábban érő és egy ropogós. Mivel a faluban nem sokaknak volt ilyen fája, Nagymamám nem győzte őrizgetni a gyümölcsre éhező suhancoktól a termést, míg mi nem mentünk jól lakni belőle. Egyik fa már több éve kiszáradt, másik is jó úton halad a vég fele, hisz tavaly már csak néhány ág zöldült rajta. De az emlékeimben ereje teljében él, amint mi gyerekek is rajta lógtunk, igyekezvén elérni még az ágak csúcsára menekült cseresznyeszemeket is.

Anyukánk rakott be befőttet, meg meggyel vegyesen csodás gyümölcsleves készült belőle.
Miért is szeretjük úgy a cseresznyét? Lehet, mert egyik elsőként érő gyümölcs. Mert annyira szép, kellemesen ropogós, édes, ...mert gyümölcs. Ha nekiálltunk ropogtatni, alig lehet abbahagyni. Legfeljebb akkor, ha kiderül, kukacok lakják. Ennek előnye: innen tudni, hogy nem volt permetezve:-)

Erdeinkben megtalálható a cseresznyefa valószínűsített őse, a vadcseresznye vagy madárcseresznye. Magasra nőtt, világos törzse van, kapaszkodik a fény fele. De ha nem nézünk fel, akkor is rátalálunk, alatta ugyanis tele van a madarak által leszórt magokkal. A vad fajta termése meglehetősen fanyar, de mélybordóra, szinte feketére éretten élvezhető ízű.
Az iránta való rajongás nem új keletű. Az ókorban az istenek eledelének tartották. Japánban a tavaszköszöntő ünnepet cseresznyevirágzáskor tartják. Ott a cseresznye a fiatalság és a megújulás jelképe. A ma ismert termesztett változatokat sokan a lakomáiról ismert Lucullus hadvezér hadjáratai során beszerzett fáktól származtatják. De a cseresznye legkorábbi írásos említései jóval korábbiak. (forrás)
Nem csak finom, egészséges is: nagyon magas a víztartalma. Sok A, C és B1, B2, B6 vitamint tartalmaz. Sok vasat, káliumot, valamint kalciumot, foszfort és nátriumot tartalmaz. Jó hatással van a csontozat és fogazat fejlődésére, ezért kisgyerekeknek bizalommal adhatjuk.
Gyógyhatásai: erősíti az immunrendszert, vesetisztító, vértisztító, reumás panaszokat enyhít, segít a cukorbetegségben szenvedőknek, enyhe hashajtó hatású, gyulladást gátló, fájdalomcsillapító, így nátha esetén is hasznos. (forrás) Kár, hogy nem terem egész évben:-) Így még tart a cseresznyeszezon, fel kell(ene) tölteni a raktárainkat.
Befőtt készítésekor a cseresznye és meggy szárát össze szoktam gyűjteni, megszárítom, s teákba belefőzöm. Tudomásom szerint vízhajtó hatású, utána is olvastam, s így is van. Mellette még méregtelenítő, pattanásokat mulasztó hatású. Mindjárt főzök kamaszodó Fiamnak egy bögrével:-)
Legelőnyösebb nyersen fogyasztani, de ha télire is szeretnénk megőrizni belőle, kimagozva a mélyhűtőben tárolva kitűnően megőrzi ásványi anyag- és vitamintartalmát. Befőtt, lekvár, dzsem is készíthető belőle. Befőtt készítésekor is ajánlatos lenne kimagolni, mert magja enyhén mérgező hatású. Bár én nem szoktam... Kandírozni, aszalni is lehet, sőt pálinka is készül belőle.
Sütemények alapalanyaga is lehet. Először tavaly sütöttem cseresznyés süteményeket, igazán finomak.
Azt hiszem, még kapni cseresznyét, ezért a kettő frissen sütött cseresznyés süti mellé előkeresem a tavalyiakat.

Cseresznyés kevert süti

Fordított cseresznyés süti