2012. június 9., szombat

Sajtos-túrós kosárkák

Úgy két hete esti szalonnasütéshez vendégeket is hívtunk, akkor készültek ezek a kosárkák. Valami sósat akartam, s mikor már megdagasztottam a tésztát, akkor villant be a kosárka ötlete. Persze ennyi tésztából rengeteg lett, nem győztem töltögetni a muffintepsiket meg a kosárkaformákat, aztán a kisülteket kiszedegetni s újra tölteni.
 Fele töltelékbe kaprot is tettem, ezek voltak a kapósabbak, az egészbe kerülhetett volna. De Férjem nem egy kaporrajongó. De lassan az lesz:-)

Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 1 nagy evőkanál zsír
  • 2 kiskanál só
  • 3 dl tej
  • 3-4 dkg élesztő
  • 1 kiskanál cukor
  • 3 dl tejföl
  • 2 kicsi tojás
A töltelékhez:
  • 50 dkg túró
  • 15 dkg reszelt sajt
  • csapott kiskanál só
  • 10 dkg natúr krémsajt
  • 1 evőkanál tejföl
  • evőkanálnyi vágott kapor
Lekenni: 
  • 1 tojássárga
  • 1 evőkanál tej
  • csipet só
Így készült:
A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztben elvegyítettem a sót, elmorzsoltam benne a zsírt. Hozzáadtam a tojást, szoba-hőmérsékletű tejfölt, élesztős tejet. Megdagasztottam. A tészta inkább kemény legyen, ha mégsem, még kerülhet bele kevés liszt.
Pici liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni. 
Míg kelt, elkészítettem a tölteléket. A túrót villával összetörtem, a többi hozzávalóval elkevertem. Felébe kaprot tettem. 
A megkelt tésztát két részletben enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, a legnagyobb pogácsaszaggatóval korongokat vágtam ki. Kosárkaformákba, muffintepsibe nyomogattam úgy, hogy egész a peremig érjen a tészta. Nem kentem ki, zsíros tészta lévén, reméltem, nem ragad bele. Nem is ragadt oda, csak ahol a töltelék érintkezett a formával. Mindegyik kosárkába egy púpos kiskanál tölteléket tettem. A lehullott tésztarészekből kis csillagokat vágtam ki, mindegyik sütire raktam egyet.
A tojássárgát elkevertem a tejjel és sóval, ecsettel lekentem a csillagokat. 
180 fokra előmelegített sütőben kisütöttem. Addig sültek, míg a csillag a tetején szépen megpirult.
Azt reméltem, hogy a kis formák a tetején sülés közben besüllyednek a töltelékbe. De nem így történt, még inkább kiemelkedtek. Hát akkor így ettük meg őket. Az utolsókra nem is került dísz, már untam, túl szerettem volna lenni rajta. Tehát anélkül is készülhet, s fele adag is bőven elég egy bevetésnek.

14 megjegyzés:

  1. Nagyon szepek! En nem eszek semi fele torot de azert ide jotem lasam milyen szep kasarakat csinaltal :). Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Timea, nagyon kedves vagy! Azért meglepő, hogy nem szereted a túrót. De biztos, mindenkinek van olyan, amit nem szeret:-)

      Törlés
  2. Na sós kosárkát még nem ettem, most nagyon jó ötletet adtál:) Meg vannak még anyukám kosárka formái, még sosem használtam, de régen szerettem segédkezni ebben. Egyébként tényleg gyönyörűek:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Trollanyu, köszönöm! Örülök, hogy tetszik az ötlet! Egy régi Príma Konyhában láttam hasonlót, onnan az ötlet, de a recept saját.

      Törlés
  3. Nagyon csábítóan néznek ki a kosárkáid...és biztos vagyok benne, hogy nagyon finomak is voltak!! Ügyes voltál, ismét!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Marika, nagyon köszönöm! Persze, hogy finomak voltak, főleg a kaprosak.

      Törlés
  4. Nagyon guszták, szépre sikerültek, jó ötlet volt a csillag a tetejére. Finomak lehettek a sok túrótól, sajttól. A kapros dolgokat mi is nagyon szeretjük, tegnap nálunk kapros-ordás palacsinta volt vacsorára, még az Erdélyből hozott ordából. A a palacsintákat a férjem sütötte, úgyhogy én már a terített asztalhoz ülhettem :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Katalin! A kapros-ordás palacsinta biztos, édes volt. Én még édesen nem kóstoltam kapros tölteléket, pedig régóta tervbe van véve. Azt én sem bánnám, ha Férjem sütné a palacsintát, mert én nem szeretem sütni. De Anyósom szokott sütni nekünk is:-)

      Törlés
  5. Ezt a sütit én gyakran sütöm, bár utoljára fél éve csináltam (annyi recept van már:)). Nagyon szeretjük, főleg a férjem kedvence. A receptem hasonló nagyon, de nem ugyanaz (szerintem a blogon is fent van úgy rémlik:).
    Nagyon szépek lettek a Te kosárkáid, és szerintem is csuda jó ötlet a tetejére azok a kis minták! Feldobja. :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gabriella, valóban annyi a recept, hogy ha minden nap mást sütök is ezer év kéne, hogy a végére érjek:-) Ezt nem már létező recept alapján készítettem, hanem az otthon talált ebből-abból dobtam össze. Persze ötletadó volt, a Príma Konyha egy régebbi száma.

      Törlés
  6. Nagyon szépek, még így kiemelkedve is! :))) Jó a vendégeknek, nem elég, hogy süthetek szalonnát nagyon szeretem azt is. :D, hanem még ilyen finomsággal is vártad őket! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csilla, igyekszem kényeztetni a vendégeket:-) A szalonnasütés nagy élvezetet okoz a gyerekek számára, de én is szeretem, ha valaki más megsüti nekem:-)

      Törlés
  7. Ezek is nagyon megtetszettek, csak nincsenek ilyen kosárkáim, muszály lesz beszerezzek párat:)

    VálaszTörlés
  8. Drága Gerdi, nekem direkt a díszek tetszenek a tetején, olyan kis mutatós! Na meg persze nagyon finom is lehet, szeretem a kapor-túró verziót! :)

    VálaszTörlés