Gasztroblogmánia

Azon vettem észre magam, hogy képes vagyok éjfélig a számítógép előtt ülve blogokat böngészni. Kicsit elment a kedvem a saját blogomtól, mert annyira eredeti, szépen elkészített, ötletesen fotózott ételekkel találkoztam, nem is beszélve a sok idegen nevű sütiről, hogy az enyéim elbújhatnak mellettük. De aztán eldöntöttem, én maradok a saját stílusomnál, a hagyományos receptjeimnél, vagy a magam alkotta, többnyire hétköznapi hozzávalókból készült  sütiknél. Amúgy is hagyományokat kedvelő, azok kiveszését sajnáló, magyarságához ragaszkodó s annak szellemében élő ember vagyok. Persze, nyitott vagyok, más népek konyhája is érdekel, ki is próbálom őket, főleg az olasz áll közel hozzám, de akkor is a magyar, az erdélyi a legjobb.
No de nem ide akartam kilyukadni, hanem kiakadtam saját magamon. Igyekszem elkerülni, hogy bármi is túlságosan magával ragadjon, mert akkor csak az körül forognak a gondolataim. Anyaként, feleségként  meg ezt nem lehet megengedni. Ilyen volt az olvasás is, ha nekifogtam egy könyvnek, míg ki nem olvastam, mást alig csináltam. Így ritkábban olvasok. Ez lesz a blogozás sorsa is. Marad a NO SALTY, meg néhány számomra szimpatikus blog, a többit mellőzöm. Meg persze a sajátom:-)