Sajtos perec

Régen-régen a nővéremmel néhányszor elbíbelődtünk e perec sütésével. Elég időigényes munka, egyenként kivágni a pereckéket, majd kipiszkálni a formából, mert lisztezés ide vagy oda, bele-beleragad. Az elfogyasztásához viszont nem kell annyi idő, mert a végeredmény egy kellemesen sós, ropogós rágcsálnivaló.
Én azóta nem is sütöttem ilyet, mert se formám, se receptem nem volt hozzá, meg nem is hiányoltam a vele való foglalatosságot. De nemrég kedvenc "gasztrós" honlapomon, a NO SALTY -n rábukkantam a receptre, s talán pont ezért akadt meg a szemem vásárlás közben a pereckivágó formán. Aztán lett süti is.

 

 Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg reszelt sajt +10 dkg a beszóráshoz
•  25 dkg margarin
• 2 tojássárgája 
• 325 g tejföl
• 2 teáskanál só
• 1 teáskanál szódabikarbóna

 Elkészítés:
A liszben elvegyítjük a sót, a szódabikarbónát, majd elmorzsoljuk a margarinnal. A többi hozzávalóval (tejfölből annyit tegyünk, hogy megfelelő állagú legyen) kemény tésztát gyúrunk.
Legalább fél órát pihentetjük.
Lisztezett deszkán nem túl vékonyra nyújtjuk. A reszelt sajtot a tetejére szórjuk, jól belenyomkodjuk. Kivágjuk a pereckéket, előmelegített sütőben világosra sütjük.

3 tepsi lett tele. A hulladéknál már elfogyott a türelmem, ezért nyújtás után megszórtam napraforgómaggal, s derelyemetszővel rudacskákat vágtam belőle, így sütöttem ki őket. Egycsapásra lett kétféle sós sütim:-)

 Az eredeti recepthez képest csak az arányokon változtattam. Többet akartam sütni. Sikerült is, nagy halom lett belőle.