2011. június 30., csütörtök

Június végére még egy gyümölcsös süti

Vége van júniusnak, meg az év felének. Hogy telik az idő... erről a fél évről később, előbb jöjjön a süti.
Volt itthon többféle gyümölcs, ezeket használtam fel. Bár az eredeti recept ribizlis süti, éppen csak az nincs benne.
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 15 dkg margarin
  • 15 dkg cukor
  • 20 dkg liszt
  • 4 tojássárgája
  • fél csomag sütőpor
  • 30 dkg meggy és/vagy cseresznye
A habhoz:
  • 5 tojásfehérje
  • 10 dkg cukor
  • 30 dkg-nyi málna és/vagy eper
Elkészítés:
A meggyet és cseresznyét kimagozzuk, szűrőbe tesszük.
A margarint és cukrot elkeverjük a tojások sárgájával, hozzáadjuk a lisztet és sütőport. (Sűrű, éppen kenhető masszát kaptam.) Kikent tepsibe simítjuk, rászórjuk a lecsepegett meggyet/cseresznyét, s előmelegített sütőbe toljuk.
Miközben sül, a tojásfehérjéket felverjük a cukorral. A málnát, feldarabolt epret belekeverjük.
A megsült lapot kivesszük, rákenjük a habot, visszatoljuk a sütőbe addig, míg kissé megpirul a hab teteje.


Én mind a négyféle gyümölcsből tettem bele, mert volt, de biztos, csak egyikkel-egyikkel is finom lenne.

A testvéreim- nővérem és a két húgom- gyakran felhívnak, hogy ezt-azt hogyan kell főzni, elrakni. Eddig Anyukát hívtuk, de tőle már nem kérhetünk tanácsot. Én voltam négyünk közül, aki leghamarabb kikerült a szárnya alól, ezért talán a legtapasztaltabb is. De annyi mindent nem tudok én sem, hogyan csinálta Ő. A befőzés például...évente megkérdeztem, de nem vettem a fáradságot,  hogy megjegyezzem. De ki gondol ilyesmire... Ezért kezdődött a lehető legrosszabban ez az év. Egy hónap alatt ...És én annyira hittem benne, hogy meggyógyul. Naponta megkérdezem, miért, és miért így...
De az élet megy tovább. Nélküle muszáj boldogulnunk.
Szegény Nagymamám, ágynak esett a hír hallatán, de májusban, mikor idén másodjára voltunk otthon, Zilahon, már jobb erőben volt. Májusban volt Anyukám keresztlányának a lagzija...
Gyerkőceim idén nem mennek nyaralni Mamához, aki mindig hatalmas adag "isteni" palacsintát sütött nekik.
Kis ügyes csemetéim, egy jeles és egy majdnem jeles bizonyítvánnyal leptek meg:-) Ennek lehet ám örülni.  Érdekes módon a majdnem jeles bizonyítvány tulajdonosa van megáldva több ésszel, de így is büszke vagyok rá, hisz első osztály óta most először hozott haza oklevelet. A tanító néni nem értékelte "kis tudós" személyiségét, valósággal vártam, hogy felsős legyen. A leányzó meg...szorgalommal és kitartással érte el ugyanazt, sőt, többet.

2011. június 29., szerda

Meggyes lepény

Az utóbbi időben nem győztem a sok gyümölcsöt tenni-venni, valamilyen módon megőrizni az ínségesebb téli hónapokra.
Ahol évekig laktunk albérletben, még tavalyelőtt is, az udvar tele volt eperrel, málnával és ribizlivel, meggy és körte is termett, meg szeder és feketeribizli, akkora mennyiségben, hogy a családot is elláttuk. De első saját otthonunk udvara nem lát el minket -egyelőre- minden földi jóval, de ez már csak évek kérdése:-) S mivel igencsak hiányzik a sok gyümölcs, megjegyeztem a férjemnek, de jó lenne egy kis málna! Másnap 5 láda málnával állított haza. Lett belőle szörp, a többi a mélyhűtőben várja, hogy sütivé, gyümölcsjoghurttá meg egyéb finomsággá alakuljon át. Aztán meggyet is teremtett nekem Férjuram -hát nem a férjek gyöngye?- , meg a nővéreméktől is kaptunk jócskán, így befőtt és dzsem is került a kamrába, no meg, meglepő módon, süti is készült belőle!
Ez az egyik:
Hozzávalók:
  • 50 dkg liszt
  • csipet só
  • 3 tojássárgája
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 2 dkg elmorzsolt élesztő
  • 0,5 dl langyos tej
  • 25 dkg margarin
  • 3 evőkanál cukor
A töltelékhez:
  • 1,5 kg meggy
  • 1 mokkáskanál őrölt fahéj
  • 3 tojásfehérje
  • 6-8 evőkanál cukor
  • 4 evőkanál zabpehely
Beszórni:  porcukor .

A meggyet kimagoljuk, lecsepegtetjük.
A tésztához valókat összegyúrjuk, sima, kemény tésztává dolgozzuk. Fél órányit pihentetjük.
Kétfele osztjuk, egyiket kinyújtjuk, tepsibe helyezzük.
A meggyet elkeverjük a cukorral, fahéjjal,  zabpehellyel s a tojásfehérjék keményre vert habjával. A tésztalapra simítjuk, befedjük a másik kinyújtott lappal. Előmelegített sütőbe toljuk, addig sütjük, míg a tésztalap megpirul.
Kihűlés után szeleteljük, porcukorral szórjuk be.
Ezt a sütit már második alkalommal sütöttem- az elsőt hétvégén vendégségbe vittük, de tegnap magunknak is megsütöttem. S- ahogy lenni szokott- az első jobban sikerült. Másodjára kissé elázott az alsó lap, mert több meggyet tettem bele (ez a több a másfél kg). S kevesebb zabpelyhet, 3 kanállal, azért írtam 4-et ezúttal. De igazán finom, édeskés-savanykás, a meleg napokon jóleső süti. Édeskésről jut eszembe: én első alkalommal 6 kanál cukrot tettem bele, másodjára 8-at, de nem lett édesebb, mert több volt a meggy. Aki édesszájú, többet is tehet, de nekünk így ízlett.
 A recept eredete pedig a 33 édesség lépésről lépésre című könyv, melyből már több sütit megsütöttem. Egyébként Hargitai György receptjeit tartalmazza a könyv, aki a kedvenc lapom szerkesztője is, a Príma Konyháé. Majdnem betartottam egy az egyben a receptet-  zabpehely nem volt az eredetiben.

Díjat kaptam!

Megkaptam valamivel több, mint fél éves blogos pályafutásom első díját, ezért különösen köszönöm Zsófinak és Martinellinek ! Hát...jó érzés, mi tagadás:-)

A díj szabályai:
  1. Köszönd meg annak, akitől kaptad.
  2. Írj egy postot.
  3. Küldd tovább 12 blognak, ha annyit érdemesnek tartasz.
  4. Értesítsd a kiválasztott blogokat. 
Nos, első két pont teljesítve, most jön a neheze. De megoldom ezt is valahogy... Akkor nekik adom tovább a díjat:

  1.  Aleda
  2. Angi 
  3. Belly 
  4. Citromhab 
  5. Alíz 
  6. Katicamanó 
  7. MrsSame 
  8. Kati 
  9. Kiskukta 
  10. Réka 
  11. Sütikuckó 
  12. Anazar 
Hú, sikerült. Nagy munka volt ám! De kellemes elfoglaltság. S hogy miért ők? Mert a "nagyok" mellett őket szoktam látogatni, s mert többnyire náluk elégítem ki sütimániámat. Fogadjátok hát szeretettel e díjat!

2011. június 28., kedd

Citromos-narancsos kenyér és karamelles tej

Akkor jöjjön egy citromos recept is, ha már szó volt róla. S döntse el mindenki maga, hogy meri-e használni ezek után is a citrusok héját- mert mindez fennáll a narancs esetében is. Meg a banánra is igaz, csakhogy annak a héját nem fogyasztjuk el.
Hozzávalók:
  •  15 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • 4 tojás 
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 dl tejföl
  • 1 dl tej
  • 50 dkg liszt
  • 1,5 csomag sütőpor
  • 1 citrom leve és héja
  • 1 narancs leve és héja
A margarint a cukorral és vaníliás cukorral, tejföllel kikeverjük. Hozzáadjuk a tojásokat, a lisztet, sütőport, tejet, simára keverjük. A massza felébe  a citrom leve és héja kerül, a másik felébe a narancs leve és héja. Kikenünk két püspökkenyérformát, elosztjuk benne a citromos masszát, majd a tetejére csorgatjuk a narancsosat. Előmelegített sütőben sütjük, tűpróbáig. Több sülés kell neki, mint a tepsiben sült kevert sütiknek.
Karamelles tejet ittunk hozzá, amely így készül: 3-4 evőkanál cukrot karamellizálunk, felöntjük kb. 0,5 dl tejjel, oldódásig főzzük, majd egy l tejjel felöntjük. A gyerekek nagyon szeretik.

A hónap témája:a citrom

Mindjárt vége júniusnak, s még nem rukkoltam elő a hónap témájával. Kézenfekvő lenne a sok most érő, finomabbnál finomabb bogyós gyümölcs közül választani, de a citrom mellett döntöttem, majd következik az indoklás is.
Szeretem a citromot, elég sokat használok belőle, néha olyan sütibe is becsempészem héját és levét is, amibe a recept szerint nem kéne. De limonádét, bodzaüdítőt is gyakran készítek, meg időnként salátát is ízesítek vele. Halra facsarva is szeretjük. De különböző húsételek, szószok, gyümölcslevek, levesek ízesítésére is használható.
Indiából származik, már a perzsák is felismerték jótékony hatásait. Európába arab kereskedők hozták be, a Földközi-tenger medencéjében igazi hazára lelt, nem is olyan régen, mintegy 800 évvel ezelőtt. Spanyol hódítók vitték magukkal Floridában, ahol ma is termesztik.
A citromfa kis termetű fa, egész évben terem. Apró, fehér, illatos virágai vannak, ágai tövisesek.
Nemcsak finom, de számtalan gyógyhatása van. Legismertebb talán immunrendszer-erősítő volta, meghűléses megbetegedéseket megelőző hatása, magas C-vitamin tartalmának köszönhetően. Ezt a vitamint szervezetünk nem állítja elő, nem is raktározza, ezért fontos folyamatos utánpótlása.
Az 1600-as években megfigyelték, majd később Lind kísérlete bebizonyította, hogy a citrom és narancs fogyasztása gyógyítja és megelőzi a tengerészeket megtizedelő skorbutot.
De serkenti az emésztést, erősíti a gyomrot, vértisztító, puffadásgátló, vízhajtó, méregtelenítő, bélféreghajtó. Mivel oldja a zsírt, koleszterincsökkentő hatása is van, a fogyásban is segít. A citromos víz enyhíti a gyomorégést.
Regenerálja a bőrt és fiatalítja azt; megelőzi a kopaszságot, erősíti a fejbőrt és a hajhagymákat: (Ha ezt tudtam volna, Férjurammal több citromot etetek-itatok:-) De azt mondja, az nem fáj. Mármint a kopaszság.)
De ennyi pozitívum után jöjjön a feketeleves: a citrom héja mérgező!
A No Saltyra beküldött receptemhez való hozzászólásokból derült ez ki számomra, itt olvasható. Persze tudtam, hogy a citrom héját alaposan meg kell mosni felhasználás előtt, ezt mindig meg is tettem. De ilyen nyersen és visszariasztóan most szembesültem a valósággal. Naná, hogy utánaolvastam, itt is többek között.
Meghánytam-vetettem a dolgot, s úgy döntöttem, nem mondok le a citromhéjról, mint ízesítőről. Arról szól az egész, hogy a citromot éretlenül szedik le, így utóérlelést elősegítő szerekkel s a romlást megelőző gombaölőkkel, ilyen-olyan fenil-fenolátokkal és tiabendazollal kezelik, amelyek egyelőre bizonytalan, de biztosan nem jó hatással vannak az emberi szervezetre. Ezek mosással is csak részben távolíthatóak el, ráadásul a gyümölcshúsban is megtalálhatóak. Olyan, hogy bio ezekből a termékekből szerintem nem létezik, így marad a megszokott régi, alapos mosással, s majd évek múlva a saját citromfáról szedett gyümölcs. Addig mérgezem a családot...No meg az ajánlott, gyógyszertárban kapható citromolajat is ki fogom próbálni.

2011. június 23., csütörtök

Meglepetés lóhere

Ez a süti még a Lányom iskolai kirándulására készült. Mikor ezt sütöttem, támadt az ötlet, hogy apróbb gombóckákat töltsek különféle töltelékkel.
Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 250 dkg margarin
  • 3 tojássárgája
  • 3 evőkanál cukor
  • 3 dl tej
  • 3 dkg élesztő 
  • 1,5 dl tejföl
  • 0,5 kiskanál só
A töltelékhez:
  • 3 tojás fehérje
  • 10-10 dkg darált dió és kókuszreszelék
  • 3-3 evőkanál cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 10 dkg csoki
  • 15 dkg rahát 
  • lekvár
Lekenni:
  • 1 tojás
  • 3 evőkanál cukor
A  tésztához a meleg tejben elkeverünk 1 evőkanál cukrot, felfuttatjuk benne az élesztőt. A liszben elmorzsoljuk a margarint, s a többi hozzávalóval tésztát gyúrunk.
Kevés liszttel megszórjuk, letakarva megkelesztjük.
Közben elkészítjük a töltelékeket. A fehérjéket felverjük. Felét a dióhoz adjuk, elkeverjük 3 evőkanál cukorral és a vaníliás cukorral. Másik felével és a másik 3 evőkanál cukorral elkészítjük a kókuszos tölteléket. A rahátot apróbb kockákra vágjuk, a csokit kockákra tördeljük (tetszés szerinti lehet). A lekvárt is előkészítjük.
A megkelt tésztát 5 részre osztjuk, mindegyiket vékonyra nyújtjuk, s 18-20 kisebb négyzetre vágjuk. Mindegyik részt megtöltjük 1-1 fajta töltelékkel, a sarkokat ráhajtjuk, összenyomkodjuk, gömbbé formáljuk, s hajtással lefelé tegyük le. 3 különböző töltelékkel töltött gömbből lóherét formázunk, kissé összenyomjuk őket, így helyezzük sütőpapírral bélelt tepsibe.
Hagyjuk még pihenni 15-20 percet, lekenjük a cukorral alaposan elkevert tojással, majd kisütjük őket.
2 nagy tepsibe fértek bele.
 Még volt néhány ötletem a töltelékhez, pl. túró, mogyorókrém, meggy, puding, de kezdetnek ez is elég volt. Jó hosszasan elbabráltam vele így is. De finom lett, s tényleg meglepetés volt, melyikben mi lesz.

Diós-barackhabos isler

Ez a süti gyerekkori kedvenc, Anyukám receptje. Még húsvétra volt betervezve, de , szerencsére, már nem volt rá időm, így is a mélyhűtőben landolt a sok süti végül. Így pünkösdre sütöttem meg, de nem maradt belőle!
Hozzávalók:
  • 40 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 1 csomag sütőpor
  • 15 dkg cukor
  • 15 dkg darált dió
  • 3 tojássárgája
A töltelékhez:
  • 3 tojásfehérje
  • 17 dkg cukor
  • 3 evőkanál baracklekvár
Bevonáshoz:
  • 15 dkg ét tortabevonó 
  • 3 evőkanál olaj 
Elkészítés:
A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal. A liszttel, sütőporral, dióval, cukorral, tojások sárgájával összegyúrjuk. Ha nem állna össze, pici tejet tegyünk bele. 1-2 órai pihentetés után kinyújtjuk,(nem kell túl vékonyra, kb 5-6 mm legyen), pogácsaszaggatóval korongokat vágunk belőle, tepsibe helyezzük, világosra sütjük.
A töltelékhez a tojások fehérjét a cukorral gőz fölött keményre verjük. Ha levettük, hozzákeverjük a lekvárt. Kettesével összeragasztjuk a korongokat 1-1 púpos kiskanál  habbal.
A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztjuk, bevonjuk vele a sütiket.
Házi csokimázzal is bevonhatjuk.
Maga a lap is nagyon finom, még mielőtt összeraktam volna, a család megdézsmálta. Így egy kis hab is maradt, amire aztán én jártam rá.
Erről a sütiről mindig a húgom jut eszembe.  Egyikük nem szereti a vajat és margarint, sem sütiben, sem kenyérre kenve. Kivéve, ha belesül a sütibe, ahogy ő mondja. Mikor volt a lagzink, a sütiket persze otthon sütöttük, ez volt az egyik margarinkrém-mentes süti. Ezért ő, hogy biztosan csillapíthassa majd édesség iránti vágyát, egy tálcával eldugott a szekrény tetejére, s meg is feledkezett róla. Hónapok múlva találtuk meg a kopogós sütiket, takarítás közben.

2011. június 19., vasárnap

Krumplilepény

A múlt heti szülinapon ettünk hasonlót, de -bár szándékomban volt- nem kérdeztem meg, pontosan hogyan készült. Így megpróbáltam íze alapján elkészíteni. Nem lett pont ugyanolyan, de finom volt. Vendéglátónk tócsinak nevezte, de mivel nem ugyanaz, más nevet adtam neki.
Hozzávalók:
  • 1,5 kg (új)krumpli
  • 5 tojás
  • 15 dkg liszt
  • 5 evőkanál prézli
  • fél doboz (4db) háromszögű sajt
  • 1,5 kiskanál só
  • 3 gerezd fokhagyma
  • bors 
  • kis csokor petrezselyemzöld
  • zsír a tepsit kikenni 
Elkészítés:
A krumplit megpucoljuk, lereszeljük. Hozzáadjuk a tojásokat, sót, összekeverjük. A liszttel, prézlivel, szétnyomkodott sajttal elkeverjük, borssal , fokhagymával, az apróra vágott petrezselyemmel fűszerezzük. Egy nagy tepsit kikenünk kb. egy kanál zsírral, belesimítjuk a masszát.
Sütőben addig sütjük, míg pirulni kezd. Frissen igazán finom.

Vacsorára készült, zöldséget ettünk hozzá. No meg aki kért, kenyeret, de én mellőzöm, néhány kg-ot le kéne fogynom. Bár még nem vagyok eléggé motivált, csak olyankor, ha fel akarok venni 3-4 évvel ezelőtti göncömet. Kényelmetlenül feszülnek rajtam:-( De nem is azzal van baj, amit megeszek, hanem a mozgás hiányával. Ha hízok 1-2 kilót, az se oda megy, ahova én szeretném. Szóval, megyek "mozogni", de előtte megeszek egy szelet sütit:-)))

Ligeti szelet, avagy (ám legyen) Evila kedvence

Nagyon mozgalmas volt a hét második fele, így megint felhalmozódtak a blogos tennivalóim. Kedden Fiacskám letörte egyik felső metszőfoga sarkát, így szerdán fogorvos (ki fogják pótolni neki), a csütörtök délután eltelt Vácon, szintén fogorvos, csak ezúttal a fogszabályzós, (csuda egy fiam van, szemüveg, fogszabályzó, minden kiskamasz "álma" kijutott neki:-) ), pénteken próbáltam behozni a házimunkában  az  elmaradásokat, kevés sikerrel. Szombaton évzáró, délután vásárlás. Ma délelőtt ki se jutottam a konyhából, de kijelentettem, ebéd után semmit nem csinálok. Ez a semmi a bejegyzések pótlása. Mert sütni volt időm, ha másra nem is:-)
A következő süti péntek este készült, ligeti szelet lenne, de jócskán átírtam a receptet. A Süssünk, főzzünk sorozat 21. kötetéből való. Eredetileg kemény tésztát kellett volna gyúrni neki, nyújtani, stb, de nem volt kedvem elővenni a deszkát, így kevert süti lett belőle. A lekvár a közepébe utólag került volna bele, de fele elfogyott lekvár nélkül. S azért Evila kedvence, mert ismerősök kislányának nagyon ízlett. Szülei adták az ötletet, Férjuram tolmácsolta, én meg szót fogadtam:-)
Hozzávalók:
  • 40 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 22 dkg cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • csipet só
  • 3 tojás
  • 5 dkg darált dió
  • 5 dkg csokidara
  • 2 dl tej
  • 1 kis üveg lekvár a töltéshez
A margarint elkavarjuk a cukorral, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a sütőporral és sóval elkevert lisztet, a tejjel váltakozva, végül a diót és csokidarát.
Kikent vagy sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Ha kihűlt, lapjában kettévágjuk, lekvárral töltjük.
A tej hozzáadásával értem el, hogy kevert süti állaga legyen, no meg eggyel több tojást adtam hozzá. Dió több kellett volna, de ennyi volt darálva. Ezért pótoltam a csokidarával. Puha, finom sütike lett belőle, lekvár nélkül is. Evila így evett belőle, tehát lekvár nélkül Evila kedvence, lekvárral ligeti szelet:-)

Rántott tejbegríz

A gyerkőcök nagyon szeretik a tejbegrízt. Ha nem ízlik nekik a második, csak főzök egy keveset. Édesanyám olyankor főzte, amikor kevés ideje maradt ebédkészítésre. De soha nem rántotta ki, ezt Anyósomtól tanultam. Ritkán ugyan, de én is készítem, egy-egy kiadósabb leves mellé, s természetesen csemetéim sem húzzák az orrukat miatta.
Így néz ki. Nem is sorolom fel a hozzávalókat, annyira egyszerű. Sűrű tejbegrízt főzünk egy lábosban, (1 l tejhez 16-20 dkg grízt, 3-4 evőkanál cukrot, nagy csipet sót adunk), hagyjuk megdermedni. Ha kihűlt, kb. ujjnyi vastagra szeleteljük, a hosszabb rudakat kettévágjuk. Azért főzöm lábosban, mert ebben lehet szeletelni, nem kell deszkára borítani, ott kihűteni, még több mosatlant gyártani, amiben nagy művész vagyok. A rúdakat lisztbe, tojásba, prézlibe mártjuk, azaz a szokásos módon panírozzuk, olajban kisütjük. Fahéjas cukorral tálaljuk.

2011. június 15., szerda

Fordított cseresznyés süti

Tegnap megint kaptunk két szomszédtól is cseresznyét.  S én még nem szeretek itt lakni! A városban ki adna nekünk cseresznyét? Nem a szomszédokkal van nekem bajom, dehogyis, csak a "nagyvilágtól" való távolsággal.
No de térjünk vissza a cseresznyéhez. Jóllaktunk belőle, s maradt mára is. Kimagoltam, s Anyukám régi almás sütije mintájára sütöttem belőle.
Hozzávalók:
  • 15 dkg margarin
  • 15 dkg darált keksz
  • 1 kg cseresznye
  • 5 dkg cukor
  • fahéj
  • 4 tojásból vizes piskóta
Elkészítés:
A cseresznyét kimagozzuk.
A margarint megolvasztjuk, elterítjük a tepsi alján. Egyenletesen rászórjuk a kekszmorzsát. Elosztjuk rajta a cseresznyét, beszórjuk a cukorral, melyet ízlés szerinti mennyiségű fahéjjal ízesítettünk.
Elkészítjük a vizes piskótát. (A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét 8 evőkanál cukorral s egy csipet sóval keményre verjük. A sárgákat elkeverjük 4 evőkanál forró vízzel, a habhoz adjuk, s miközben keverjük, 8 evőkanál lisztet s fél csomag sütőport keverünk hozzá.)
A piskótát a cseresznyére simítjuk, s előmelegített sütőben addig sütjük, míg pirulni kezd a piskóta.
A tepsire egy deszkát vagy tálcát borítunk, s átfordítjuk: az aljának kell lennie felül.

Finom, kellemesen savanykás-édeskés süti lett belőle. Aki édesszájú, több cukrot szórjon a meggyre.  

S még mielőtt lehúznám a kis falut, ahol lakunk: gyönyörű vidék ez, méltatlanul mellőzött. Az Ipoly és Börzsöny között, egy völgyben elterülő, határ menti, békés, csendes falu, ahol mindenki ismer mindenkit (kivéve mi, akik csak úgy idecsöppentünk). Hétfőn elindultunk sétálni, kinéztük a Gallát (479 m), amire házunk ablakából rálátunk.  

 Szamócáztunk is, el is felejtettem, milyen zamatos gyümölcs. Végül nem másztunk fel a csúcsra, egyedül Férjuramnak s Leányzómnak lett volna kedve, de ott álltunk a lábánál! Kellemesen elfáradva értünk haza, pohárban néhány szem szamócával, a héten nálunk vendégeskedő unokaöcsém jókora horzsolással a lábán.






Epres-pudingos palacsinta

A gyerekek alig várták, hogy érjen az eper. Amilyen izgalommal vették le az első kettőt ("Anya, találtam kettőt" örömujjongással), most éppen annyira nem törődnek vele. Ezért leszedtem, mielőtt tönkremenne (no nem egy tetemes mennyiség, kisebb gyümölcstortára lenne elegendő). A leves mellé második kellett, ezért palacsinta mellett döntöttem. Előbb a túróssal kacérkodtam, de túróér el kellett volna mennem a boltba, amihez nem fűlött a fogam. Ezért pudingot főztem, gondoltam, azzal is meglesz az eper egy fedél alatt. Nem tévedtem.
Hozzávalók:
  • 14-15 kisütött palacsinta
  • 2 csomag eperízű pudingpor
  • 1 tojás
  • 8 dl tej
  • 8 evőkanál cukor
  • 20-25 dkg eper
Elkészítés:
Az epret megmossuk, a nagyobbakat félbe vágjuk.
A pudingporokat, a tojást kevés tejjel simára keverjük. Közben a többi tejet a cukorral főni tesszük. A kikevert pudinggal sűrűre főzzük.
A palacsinták közepébe egy vaskos csík pudingot teszünk, még azon melegében, eperdarabokat nyomkodunk bele sorba. A palacsintákat felsodorjuk. Melegen is, hidegen is finom.

Tényleg finom lett, pedig én és a palacsinta ...távol áll egymástól. Mikor töltelék készül a pudingból, szoktam tenni bele egy tojást, valahol láttam-olvastam, már magam sem tudom. De kicsit mintha krémesebb lenne, úgyhogy megtartom e szokást. És persze más ízű pudinggal is elkészíthető.

2011. június 14., kedd

Csokis-kekszes süti

Egyike a pünkösdre készült sütiknek, ez ízlett legjobban a társaságnak. Egész másvalaminek indult. Pénteken megsütöttem a piskótát, hogy majd szombaton folytatom. De mire hazaértünk a szülinapról, nem volt nekem kedvem habot verni meg karamellt készíteni, egy kakaós krém viszont még belefért. Hogy ne legyen csuri a teteje, arra gondoltam, bevonom csokimázzal. De azt a krémre legfeljebb csorgatni tudom, így jött a kekszborítás ötlete. A sok hirtelen jött ötlet végül meghozta a gyümölcsét:-)
Hozzávalók:
A piskótához:
  • 6 tojás
  • 8 evőkanál cukor
  • 2 evőkanál forró víz
  • csipet só 
  • 6 evőkanál liszt
  • 2 evőkanál kakaó
  • fél csomag sütőpor
A krémhez:
  • 25 dkg margarin
  • 18 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 2 evőkanál kakaó
A tetejére:
  • 15-20 dkg szögletes keksz
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 3 evőkanál olaj
Elkészítés:
A piskótához szétválasztjuk a tojásokat. A sárgákhoz adjuk a sütőport és 5 evőkanál cukrot. Ha habos, a vízzel tovább kavarjuk, majd a kakaót is belevegyítjük. A fehérjéket  csipet sóval meg a 3 evőkanál cukorral keményre verjük. Ha kész, a sárgákhoz borítjuk, s kanalanként hozzáadjuk a lisztet, közben óvatos mozdulatokkal összekeverjük. Sütőpapírral bélelt tepsiben tűpróbáig sütjük.
A krémhez a pudingporokat és 1 evőkanál kakaót simára keverünk kevés tejjel. A többi tejet főni tesszük, majd a kikevert pudingpor hozzáadásával sűrűre főzzük. Kevergetve hűtjük ki.
A margarint a cukorral elkeverjük, kanalanként hozzáadjuk a pudingot ( nem baj, ha nem teljesen hideg). Végül a maradék 1 kanál kakaót is hozzákeverjük.
A piskótára kenjük. A krém tetejét kirakjuk keksszel.
A csokit vízgőz felett felolvasztjuk az olajjal, rákenjük a kekszre. Másnap szeletelhető.
 Én a megszokot Petit Beurre kekszet használtam, a városból, a CBA-ból hozattam  Férjurammal, mert féláron volt. Kb. fél csomagnyi került fel a sütire (egy csomag 30 dkg). A csoki meg finom keserű csoki volt, nem tortabevonó. Nem egy túlédesített süti, de így volt jó. El is fogyott egykettőre.

Kefires kifli

Mozgalmas volt a hétvégénk, így nem jutott idő az újonnan sütöttek megörökítésére. Azaz fénykép készült róluk, csak nincsenek feltöltve. Így meg nem érem utol magam. Amit tudok, pótolok, a többi marad az "archívumban".
Nem is csak a hétvége volt zsuffolt, már múlt hét közepén elkezdődött. Év vége az iskolában, kirándulás egyik a másik után ( a másik végül elmaradt az időjárás miatt), én meg útra nem enegedem őket hamuban sült pogácsa nélkül! Szombaton szülinapra voltunk hivatalosak, így pénteken kellett belehúzzak, mert vasárnap nekünk voltak vendégeink. Hétfőn meg megnéztük közelről a Gallát, ez mindössze néhány órás séta. Ma sem igazán szusszanhatok, mert a sok vendégeskedést követően igencsak felhalmozódtak a teendőim.
De egy gyors bejegyzésre szakítok időt.
A kifli kicsi Lányomnak készült iskolai kirándulásra. No meg a másik csemetének tízóraira, Férjuramnak munkába.
Hozzávalók:
  • 1 kg fehér búzaliszt
  • 20 dkg rétesliszt
  • 3 dl tej
  • 1 kiskanál cukor
  • 3 dkg élesztő
  • 2 kiskanál só
  • 2 dl kefir
  • 0,5 dl olaj
  • kb. 3,5 dl meleg víz
Elkészítés:
A liszteket, sót elvegyítjük. A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, az élesztőt belemorzsoljuk, felfuttatjuk.
A liszthez adjuk a kefirt, az élesztős tejet, s még annyi meleg vizet, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. Végül két részletben hozzádagasztjuk az olajat. Pici liszttel megszórva, letakarva megkelesztjük.
4 részre osztjuk, kerekre nyújtjuk, négybe vágjuk, a széles végétől kezdve felsodorjuk, meghajlítjuk, 2 tepsibe helyezzük a 16 kiflit. Még kb. fél órát kelesztjük Előmelegítjük a sütőt. Mielőtt betennénk a sütőbe, pici vízzel lekenjük. Kisütjük.
A kettévágott kifliket megkentem vajjal, tovább kinek-kinek kedve szerint töltöttem meg. A férjem szokta mondani, ebben van anyag, nem mint a bolti kifliben:-) Azaz jól lehet lakni velük.

2011. június 9., csütörtök

Hamis túrós

Itt találtam a receptet, tudtam, hogy ki fogom próbálni. Nem bántam meg, valami csodálatosan finom, könnyű süti lett belőle. Visszatérő lesz nálunk, az biztos. Nem annyira túrósra emlékeztet, inkább a krémeshez hasonló állagú a tölteléke. Most kivételesen a recepten sem igazán változtattam. Úgy jó, ahogy van.
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
  • 4 tojássárgája
  • 1 sütőpor
  • 1 citrom leve, héja (vagy 2 kiskanál citromaroma )
  • csipet só
A töltelékhez:
  • 6 dl tej
  • 7 evőkanál cukor
  • 2 vaníliaízű pudingpor
  • 4 tojásfehérje
  • 3 dl tejföl
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 citrom héja
A beszóráshoz: porcukor.

Elkészítés:
A tésztához valókat összegyúrjuk, kb. 3/4-ét kinyújtjuk és tepsibe tesszük.
A töltelékhez megfőzzük a pudingokat a tejben a cukorral. Hozzákeverjük a tejfölt, a vaníliás cukrot, a citromhéjat, végül a 4 tojásfehérje keményre vert habját. A tésztalapra simítjuk.
A maradék tésztával berácsozzuk a tetejét. ( Én kinyújtottam hosszúkásra a tésztát, csíkokra vágtam,  s a csíkokat átlósan egyenlő távolságra egymástól a töltelékre helyeztem, majd ellenkező irányban is.)
Előmelegített sütőben kisütjük.
Porcukorral szórjuk be a tetejét . Kihűlés után szeleteljük.
 Apósom azt mondta, hogy sok finomat sütöttem már, de ilyet még nem. Ő pedig csak tudja, fénykorában cukrász volt.


2011. június 8., szerda

Szirupos-rahátos kifli

Ígéretet teljesítek.
Még tavaly készült ez a kifli, amikor még nem igazán tudtam, mihez kezdek a lefényképezett sütikkel. Mikor már nem tanulásra használtam az internetet, felfedeztem a gasztroglogokat, a Príma Konyhának köszönhetően. Hosszasan mérlegeltem, de aztán mégiscsak belevágtam. Még meg sem untam:-)
Hááát...most már másképp fényképezném le, de akkor még "kicsi voltam és buta". Sárga és barna tészta egymásra téve, raháttal töltve, sütés után szirupba mártva és kókuszba forgatva. No de ez az elkészítésből úgyis kiderül, csak a képet akartam magyarázni.

Így szól a recept: 3 kanál cukor, 3 tojás, 3 dl tej, 2 dl olaj, 1 csomag szalalkáli kevés citromlével felfuttatva, diónyi élesztő, csipet só. Annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. (Nem emlékszem, mennyi lehetett, de 70-80 dkg-ra tippelek a hozzávalók alapján. Kemény kell legyen a tészta.) Felébe kakaót gyúrunk pici tejjel.
Fél órát pihentetjük.
Mindkét részt 4 fele osztjuk, kerekre nyújtjuk. Egymásra teszünk egy sárga és egy barna lapot, 8 fele vágjuk, mintha tortát szeletelnénk. Egy-egy szeletke raháttal töltjük mindegyiket, felsodorjuk. Tepsibe tesszük, kisütjük.
Míg sül, megfőzzük a szirupot: 1 dl víz, 3 csomag vaníliás cukor, 25 dkg cukor- ezeket a cukor oldódásáig főzzük.
A megsült kifliket a forró szirupba mártjuk, kókuszreszelékbe hempergetjük.

Rendhagyó a recept leírása, a füzetemből másoltam ki, kicsit kibővítve, mert elég vázlatosan, csak számomra érthető módon szoktam őket leírni. Még otthoni -zilahi- recept. Egyszer megsütöttem ott is, mikor mi már itt laktunk, Anyukám és a nővéremék még ott. Akkor volt a 10 éves érettségi találkozónk, oda is vittem belőle. De azóta talán még kétszer vettem rá magam, mert elég munkaigényes, de finom, puha kiflik lesznek belőle.

2011. június 6., hétfő

Eperbomba és eperfagyi

A kertben termő eper még csak kóstolónak elég, a boltban meg elég borsos ára van, ezért hozattam Férjurammal a városból. Az sem volt olcsóbb (különben mondta a boltos bácsi, hogy nem is lesz olcsóbb), sőt, vacak is volt. Megsütöttem a piskótát, hogy lesz belőle egy nagy adag tejszínes-epres süti, aztán előhalásztam a hűtőből a gyümölcsöt. Hááát...elég ütött-kopottak voltak, egy összmaréknyi volt az 1 kg-ból sütire való. Ami még ehető volt, turmixgépbe dobáltam, fagyi lett belőle, a szebbekből meg, a saját terméssel kiegészítve, incsi-fincsi eperbomba.
Eperbomba

  
Hozzávalók:
  • 6 tojásból sütött piskóta
  • 5 dl tejszín
  • 2 csomag habfixáló
  • 3 evőkanál cukor
  • 1 csomag zselatin
  • 20 dkg eper
Elkészítés:
Egy kerek  aljú tálat a piskótára (nagy tepsiben sütjük, hogy ne legyen magas) helyezünk, körbevágjuk. A többi piskótát csíkokra vágjuk, ezekkel kibéleljük a tálat.
Az epret megmossuk, kisebb darabokra vágjuk.
A zselatint feloldjuk 1 dl meleg vízben. (Elkészítjük a tasakon lévő utasítás szerint; 10 g-osat használtam, fél l folyadékhoz valót.)
A tejszínt a cukorral (lehet több is, ízlés szerint) felverjük, a vége fele beletesszük a habfixálót.  Belecsorgatjuk a zselatint, kevés ideig tovább verjük. Hozzákeverjük az eperdarabokat, s beleborítjuk a piskótával kibélelelt tálba. A kerek piskótalapot rányomkodjuk. Fóliával lefedve másnapig hűtőben dermesztjük.
Másnap tányérra borítjuk.
Nagyon finom, könnyű nyári édesség. Málnával, ribizlivel is szoktam készíteni.
Babapiskótával is készíthető, ugyanúgy ki kell vele bélelni a tálat, csak előtte fólát teszünk a tálba, hogy majd ki lehessen borítani. Bele a gyümölcsös tejszín, befedjük babapiskótával, hűtőben pihentetjük.
Eperfagyi
 Hozzávalók:
  • 60 dkg eper
  • 2 dl tej
  • 2 dl tejszín
  • 2 evőkanál méz
Az egészet összeturmixoljuk, időnként alaposan átkeverve mélyhűtőben megfagyasztjuk.
Biztosan fagyigépben is elkészíthető, de nekem nincs . Sorban áll a kenyérsütőgép mögött:-)

Cseresznyés kevert süti

Nincs is saját cseresznyefánk, azaz van, de idén tavasszal lett telepítve, mégis cseresznyében dúskálunk, köszönhetően a szomszédoknak:-) A korábban érő cseresznye még nem jó berakni, ezért degeszre ettük magunkat, meg süti készült belőle. Még nem sütöttem cseresznyével, de finom lett: sima kevert süti, kis kakaóval feldobva, s csersznyével bolondítva:

Hozzávalók:
  • 4 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 1 citrom leve és héja
  • 1 dl olaj
  • 30 dkg liszt
  • 1 csipet só 
  • 1 csomag sütőpor 
  • 1 dl tej
  • 1 csapott evőkanál kakaó + 1 evőkanál tej
  • 60 dkg cseresznye 
Elkészítés:
A cseresznyét megmossuk, kimagozzuk, szűrőben hagyjuk lecsepegni.
A tojásokat szétválasztjuk. A sárgákat a cukorral és olajjal kikeverjük. Hozzáadjuk a lisztet, sütőport a tejjel váltogatva. Végül óvatosan belekeverjük a csipet sóval felvert tojásfehérjéket. Kb. 3/4-ét kikent tepsibe simítjuk. A többibe elkeverjük a kakaót és 1 evőkanál tejet, s kiskanállal pöttyöket rakunk a sárga tésztára. Rászórjuk a lecsepegett cseresznyét. Előmelegített sütőben kisütjük.

2011. június 5., vasárnap

Puszta kalács és Trianon

 Sütireceptet kéne írnom, de tegnap és ma más körül forogtak gondolataim. Az iskolai megemlékezés, a tévében látottak.... Előbb a kalács: a Nagymamám sütötte gyakorta, az a  Mama, aki annyit mesélt, s hogy tudott mesélni! Gyerekfejjel azt gondoltam, hogy ha felnövök, Ő, ahogy a Dédmamám akkoriban, ül az ágy szélén, mesél, én meg regényt írok az életéről. De erre nem került sor, egy reggel szinte a kezeim között elment örökre...odaát, ahol állítólag az igazság van. Ő átélte mindkét világháborút, küszködtek, dolgoztak, aztán lerombolták egész addigi életüket.
Azért puszta a kalács, mert nincs benne töltelék. Mégis olyan finom volt! A szüretek elmaradhatatlan kelléke volt. Nem tudom, hogy sütötte, el is feledkeztem róla, az ősszel Anyuka juttatta eszembe, ő sütött hasonlót kenyérsütő gépben. Persze, itthon is nekiláttam.
Hozzávalók:
  •  50-50 dkg finomliszt és rétesliszt
  • 20 dkg margarin
  • 3 tojás sárgája
  • 4-5 evőkanál cukor
  • fél citrom reszelt héja
  • 5-6 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • nagy csipet só 
  • lekenni 1 tojássárgája,  beszórni 2 evőkanál cukor
Elkészítés:
3 dl tejben elkeverünk 1 kanál cukrot, felfuttatjuk benne az élesztőt.
A lisztet, sót elmorzsoljuk a margarinnal. Hozzáadjuk a tojássárgákat, cukrot, citromhéjat, élesztős tejet, s még kellő mennyiségű meleg tejjel tésztát dagasztunk.
1 órai kelesztést követően 6 részre osztjuk. Mindegyiket rúddá sodorjuk, 3-3-at összefonunk. Újabb kelesztés után lekenjük a tojássárgájával, cukorral beszórjuk. Kisütjük.
Mama nem fonta, kemencében sütötte a kenyérrel együtt talán lábosba, mert tökéletesen kerek volt, és szép magas.  És nagyon finom. Ez is olyan íz, ami visszahozhatatlan, csak emlék marad...

S ami foglalkoztat:
A gyerekek az iskolában megemlékeztek Trianonról: az udvarra rajzolt térképet töltötték meg az iskola tanulói és kaptak egy Nagymagyarországot ábrázoló térképet meg egy mécsest azzal az utasítással, hogy majd 4-én gyújtsák meg. Lányomnak eszébe is jutott, de végül nem lett meggyújtva. A határon kívül rekedt magyarok úgyis meggyászolják e napot gyakorta. Hogy hogyan viszonyulnak hozzá a mai Magyarország területén született emberek, sokszor megdöbbent. Persze, nem tanították évtizedeken keresztül, mint olvastam, de nem meséltek róla a szülők, nagyszülők? Nekünk sem tanítottak magyar történelmet, mégis ismertük. Sokminden érthetetlen számomra, de az világos: igazából ez csak nekünk fáj.
Még mindig, pedig hűtlenek lettünk szülőhazánkhoz.(Volt is egy kis lelkiismeret-furdalásom.) Ennek is megvan a története, majd egyszer... De mi éreztük a bőrünkön, mit jelent magyarnak lenni, minket bántottak azért, mert magyarok vagyunk.
A tegnap a tévében késő este végignéztem egy megemlékező műsort: hol megkönnyeztem, hol ökölbe szorult a kezem. Egy idézet megragadt az emlékezetemben, Csoóri Sándortól való: Egy erős állam elviseli a kisebbségeit, egy gyenge állam nem. Azért, mert az eredendő bűnre emlékezteti őket. Ennek neve: Trianon. Nem tettem idézőjelbe, mert nem emlékszem pontosan. De annyira igaza van...
S bár az utóbbi időben tettek néhány lépést mifelénk, ami , mi tagadás, jóleső érzés, már nem lehet igazságot szolgáltatni azoknak, akik életét egy tollvonással tönkretették egy íróasztal mögül.

2011. június 3., péntek

Eperkrémmel töltött csokitojások

Még itt senyvedtek a húsvéti csokitojások. Eddig kekszszalámiban vagy rumos golyóban végezték, de most meg szerettem volna tölteni. Több ötletem is volt, végül az eperkrém mellett döntöttem. Ma délután készült, volt is rá egynéhány gyerkőc, de a csokit nem mindegyikük ette meg. Nem is erőltettem, hisz az nem is csoki. Ha jó lett volna, nem kellett volna tölteléken gondolkoznom:-) De az eperkrém, az nem maradt egyikük kistányérján sem egy csepp sem. Az tényleg finom volt.
Hozzávalók:
  • 9-10 csokitojás
  • 25 dkg eper
  • 1 csomag zselatin (10g)
  • 5 evőkanál cukor
  • 2 dl tejföl
  • 2 dl tejszín
  • 1 csomag habfixáló 
Elkészítés:
A csokitojásokat kettévágjuk.
Az epret megmossuk, 3-4 szemet féreteszünk a díszítéshez, a többit darabokra vágjuk, villával összenyomkodjuk, vagy összeturmixoljuk. Elkeverjük a cukorral. A zselatint 1 dl vízben melegítve feloldjuk. Az eperhez keverjük. A tejszínt  a habfixálóval kemény habbá verjük. A tejfölt az eperhez adjuk, majd óvatosan hozzákeverjük a habot. Kb. 30 percig hűtőben dermesztjük. Ha már kezd dermedni, a fél csokikba kanalazzuk. A felszeletelt féretett eprekkel díszítjük.
Van egy "jó" szokásom: többnyire nem döntöm el előre, mit fogok sütni, hanem szétnézek, mi van itthon. Aztán vagy felütök1-2 recepteskönyvet, s persze, hogy valamiért egyik recept sem ínyemre való, vagy anélkül, de alkotok valamit.  A sok már látott-olvasott receptet összekombinálom, s izgalommal várom, mi sül ki belőle. Még nem kellett kidobni egyik alkotásomat sem... Ez a krém is így készült.

Citromaroma

Anyósom találmánya, s olyan jó ötletnek találtam, hogy nekem is van belőle mindig a hűtőben. Citrom ugyanis nincs mindig itthon, de elég sok sütibe kell. Így mindig kéznél van. Megveszek több citromot, lereszelem-kifacsarom, cukrozom, s szükség esetén csak kanalazok belőle. Igazán finom.
Hozzávalók:
  • 3 citrom lereszelt héja
  • 1 citrom leve
  • 6 evőkanál cukor
Elkészítés:
A citromok lereszelt héját, egynek a kifacsart levét és a cukrot alaposan összekeverjük. Jól záródó üvegbe tesszük, hűtőben 1-2 hónapig biztosan eláll.

A másik két citrom levéből pedig limonádé készíthető- a gyerekek nagyon szeretik. Vagy teába csavarjuk bele.
Mikor fogytán a citromaroma, csak pótolom az újabban vásároltakkal. Bármilyen sütibe használható, citromlé és/vagy héj helyett.

2011. június 2., csütörtök

Kapros-túrós pogácsa

A héten még nem sütöttem semmit, már nem bírtam tovább. Nem rég láttam Citromhabnál ilyen pogácsát, muszáj volt megsütnöm, annyira megtetszett. Nem  követtem teljesen az ő receptjét, de azért köszönöm neki az ötletet!
Hozzávalók:
  • 60 dkg fehér búzaliszt
  • 25 dkg rétesliszt
  • 2 dl tej
  • 1 kiskanál cukor
  • 3,5 dkg élesztő
  • 15 dkg juhtúró
  • 1 púpos kiskanál só
  • 1 tojás
  • 1 margarin
  • 2 dl kefir
  • 1 kis csokor kapor
  • a tetejére  1 tojássárgája s 1 nagy csipet só
Elkészítés:
A tejet megmelegítjük, a cukrot elkeverjük benne, a belemorzsolt élesztőt felfuttatjuk.
A liszteket, sót elmorzsoljuk a margarinnal, juhtúróval. Hozzáadjuk a tojást, kefirt, apróra vágott kaprot, felfutott élesztőt, s összegyúrjuk, simára dogozzuk. (Nekem kicsit lágy lett, még tettem hozzá kevés lisztet.)
 1 órai kelesztés után lisztezett deszkán kinyújtjuk. 2-szer hajtogatjuk, közben 10-10 percet pihentetjük. Harmadjára jó ujjnyi vastagra nyújtjuk. A tojássárgát kiskanálnyi vízzel elkeverjük, lekenjük vele a tésztát, kevés sóval megszórjuk, éles késsel becsíkozzuk egyik, majd másik irányból is. Pogácsákat szaggatunk belőle úgy, hogy minél kevesebb hulladék legyen. Tepsibe helyezzük őket, előmelegített sütőben kisütjük.
Több juhtúró is mehet bele, de nekem csak ennyi volt itthon. Kaporral párosítva nálam nyerő... Az igazi a friss kapor lenne, de idén levéltetvek lepték el, így a mélyhűtőből használtam el az utolsó adagot. Eddig mindig Anyuka látott el kaporral, (beaprítva került a mélyhűtőbe), meg még mennyi mindennel... de igazából Ő hiányzik.  Lassan fél éve, de még mindig hihetetlen, hogy már nincs velünk.
A pogácsa finom lett, még Férjuram is nyakalta, pedig ő a kapros-túrós lepényt csak akkor eszi meg, ha nincs másik töltelékkel.