Apró kiflik

Minél apróbb, annál többet kell pödörgetni. De így olyan kis szépek! Többnyire van kedvem foglalatoskodni velük. Tudom is én, miféle mánia ez. Mert nem azért sütök és töltök vele annyi időt, hogy aztán egyem reggeltől estig. Mert ritkán eszem sokat belőlük. Előfordul, hogy csak kíváncsiságból megkóstolom, s annyi. Engem megnyugtat, kikapcsol a konyhai teendő. Na nem a mosogatás, inkább annak gyártása! 😃


Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 20 dkg margarin
  • 20 dkg zsír
  • nagy csipet só
  • 3 evőkanál porcukor
  • 3 evőkanál ecet
  • 3 egész tojás
  • 3-4 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 10 dkg darált dió
  • 4 dl sárgabaracklekvár
  • 2 evőkanál cukor
  • rahát vagy lekvár(amibe nem jutott diós töltelék)
Így készült:
A lisztet elmorzsoltam  a zsírral és margarinnal. Hozzáadtam a porcukrot, sót, ecetet, tojásokat és a tejfölt. Összegyúrtam. Tejfölből annyi kell, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk.
A töltelékhez összekevertem a darált diót a cukorral és lekvárral. 
A tésztát 20-30 percig pihentettem.
20 gombócra osztottam. Mindegyiket vékony kerek lappá nyújtottam, 8-ba vágtam (előbb ketté, majd még ketté, s feleztem). A vastagabb felére tölteléket tettem, felsodortam, kissé meghajlítottam, s tepsibe sorakoztattam őket. 
180 fokon világosra sütöttem őket.
A töltelék nem bizonyult elégnek, a maradékba rahátot tettem.


A porcukor elmaradt róla, mert a tésztába is került némi cukor, meg a töltelék is édesíti. De igény szerint meg lehet szórni vele.
Finom, roppanós tésztájú kiflik lettek. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pisztáciás- erdei gyümölcsös torta

 Ha már tortáknál tartunk, itt a legutóbbi is, ami csak néhány hete készült. Nem csak Leányzónk, Fiúnk is öregszik: Ő már 26 lett. Utánaszám...