Kekszszalámi gazdagon

Ez is amolyan nosztalgiasüti. Nem túl gyakran jut eszembe készíteni, bár mindenki szívesen rájár. S még a sütőt sem kell bekapcsolni hozzá. Gyerekkorunkba gyakrabban készült, épp eme előnye miatt. Ugyanis nem csak azt döntötték el, mennyi kenyeret eszik egy személy egy nap, azt is, mennyi gázt használhat egy család. S így is hosszas sorban állás, télvíz idején fagyoskodás árán lehetett kicserélni az üres palackot. Azok voltak ám a "szép" idők... Biztosan volt, akinek szép volt, mert van, aki visszasírja azt a korszakot. Zilahon egyik boltban nevetni kezdtem, mikor a mindenféle mintás bögre közül az egyikről az akkori vezető feje vigyorgott ránk. Férjem meg dühös lett. "Nosztalgiabögre." :D Biztos, van rá kereslet...

Hozzávalók:

  • 2 dl tej
  • 1 dl főzött kávé
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 2 evőkanál kakaó
  • 1 rumaroma
  • 50 dkg darált keksz
  • 10 dkg darabolt keksz
  • 1-1 maréknyi dió, mazsola, rahát
Így készült:
A diót kis lángon megpörköltem, majd feldaraboltam. A rahátot apró kockákra vágtam.
A tejet, kávét, cukrot, margarint kis lángon addig melegítettem, amíg a margarin felolvadt. Hozzáadtam a többi belevalót, összekevertem.
Celofánra borítottam (két ív celofánt tettem egymás mellé, úgy, hogy fedjék egymást, mert egyre nem fér rá), hengerré igazítottam, a celofán két végét összesodortam.
Másnapig dermedni hagytam, aztán szeleteltem.


3 megjegyzés:

  1. Finomak ezek a kekszszalámit, hát még így gazdagon :-) Én is szoktam csinálni, ha ritkán is, de karácsony előtt általában igen.
    Amiről írsz, a sorbaállásokról meg a "fejadagokról" mi is sokat hallottunk Erdélyben a barátainktól. Borzalmas időszak lehetett az, nem is tudom, hogy bírtátok ki...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk is ritkán készül, pedig egyszerű és mindenki szereti.
      Hogy bírtuk ki azokat az időket? Az ember sokkal többet kibír, mint amit el tud képzelni. Ahhoz kellett alkalmazkodnunk. Ki hogy tudott. Volt kert, állatok, nagyszülők falun, meg kiskapuk, beszerzési források. Megtanultunk összetartóak lenni, meg élelmesek, kitartóak, alkalmazkodóak. Visszatekintve nem is ez volt a legrosszabb, mert soha nem éheztünk, hanem amit magyarként kellett elviselnünk...

      Törlés
    2. Köszi Melinda, igen, így van valahogy.... Sok mindent ki lehet bírni. Ha csak arra gondolok, hogy gyerekkoromban nem volt otthon színes tv, videó, mobil, de még telefonunk sem, nem volt digitális fényképezőgép, gps, a banánárt sorba kellett állni, most meg úgy dobják utánunk a multik, nem utazhattunk nyugatra, csak 3 évente, meg volt határozva mennyi devizát vehetünk, stb... amik nélkül ma el sem tudnánk képzelni az életet, főleg a fiatalok, akik már ebbe születtek bele. De akkor nem hiányzott ezekből semmi, mégis boldogok voltunk....
      Amit a végé írsz, hát igen, az borzasztó lehetett...

      Törlés

Körtés-pudingos pite

 Ha gyümölcs áll a házhoz, biztos, hogy az első gondolatom az, milyen sütivé változtathatom át. Nos, a körte puding kíséretében piteként fog...