Mifelénk nem igazán voltak csak bizonyos alkalmakra jellemző, készülő sütik. Fánk közel sem csak farsangkor készült, akkor inkább kürtőskalácsot sütött Anyukánk. De azt sem csak akkor. Karácsonyra nem készült kötelezően kalács -egy idő után teljesen elmaradt-, azon kívül viszont gyakorta ettünk. De a mézes valahogy számomra határozottan karácsonyi hangulatú. Legyen bármilyen: krémes, kevert-kavart, vagy az apró, díszített formák.
Most így karácsony előtt csokorba szedem a kilenc év alatt sütött és megörökített ilyen-olyan mézeseket. Hogy legyen miből válogatni. Ha valaki megkérdezné, melyik a kedvencem, nem tudnám megmondani. Talán a karamelles krémes, mert annak van a legfinomabb krémje. Vagy a kevert lapokból készült lekváros-grízes, mert az olyan pihe-puha, vagy... Mind finom, nem vitatkozom magammal.
Sorakozzanak hát:
(Receptek a képek alatti feliratra kattintva érhetők el.)
.JPG)
Jól összeszedted, most melyiket válasszam?:-))
VálaszTörlésMind finom! Még én sem tudom, melyiket sütöm meg karácsonyra, de egyet biztos. Mert mézes így vagy úgy kell. :-)
TörlésNagyon szép kínálat, szívesen megkóstolnám mindet 😊
VálaszTörlésÉn is sütök egy mézes krémest, de még csak a tésztája van kész, a krém majd csak ezután készül....
Köszönöm szépen, Katalin! Én végül nem sütöttem mézes krémest, mert így is túl sok lett a sütiből. Lesz mit elosztogatni! :-)
TörlésHűűűű, azt az őzgerincest tutira lopom, sem időm, sem kedvem lapokkal bajlódni... ;-) Amúgy jöhetne így minden, szépen sorban. :-D
VálaszTörlésÓ, lopd csak, az ilyen lopásnak még örülök is! :-) Sok sikert hozzá!
Törlés