Dominó

Hol is kezdjem... Tegnap egy kis körúton voltunk, s az útra akartam sütni valami utaztathatót. Ez egy régi, békebeli recept alapján készült. Annyira régi, hogy a 8. osztály végi bulira nyúlik vissza. Batyus buli lévén, mindenki hozott sütit, szendvicset, egyik osztálytársam anyukája pedig az egész, 36 létszámos csapatnak elegendő rózsaüdítőt készített. No és a barátnőm ezt hozta, én meg elkértem tőle a receptet. (Ezek szerint már akkor érdekelt a téma...) Anyukám nem volt elragadtatva tőle, nem is sütötte meg soha, de nem bánta, hogy beírtam a füzetébe. Így maradt meg a recept. Én meg annyi év után leporoltam s megsütöttem. Jó ki süti ez szerintem.

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 45 dkg liszt
• 20 dkg zsír
• csipet só
• 1 tojás
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• tejföl (kb. 3 evőkanál)

A töltéshez:

•  lekvár

A bevonáshoz:

• 4 tojás sárgája
• 20 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• maréknyi mazsola

Elkészítés:

A lisztet, sót, cukrot, sütőport elmorzsoljuk a zsírral. Hozzáadjuk a tojást és annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta.

3 részre osztjuk, tepsi méretűre nyújtjuk őket. Az elsőt tepsibe helyezzük, megkenjük lekvárral. A második lapot rátesszük, erre is lekvárt kenünk, végül befedjük a harmadik lappal. Előmelegített sütőbe sütjük addig, míg a teteje pirulni kezd.

Míg sül, elkészítjük a mázat: a tojássárgákat, cukrot és vaníliás cukrot jól kikeverjük.

A megsült tésztára kenjük, beszórjuk mazsolával. 1-2 percre visszatoljuk a sütőbe, míg a máz megszárad.

Kihűlés után szeleteljük.

Hogy ezt a sütit választottam, a zakuszkafőzésnek is van benne szerepe:-) Mégpedig úgy, hogy annyi befőznivaló volt az idén, hogy kifogytam az üvegekből. No meg ketten töltögettük őket, anyósom meg én. Hogy legyen mibe kirakni a kifőtt zakuszkát, a hűtőben fellelt megkezdett lekvárokat -3 is volt- is kiborítottam. Ezeket pedig el kellett használnom: volt meggy, sárgabarack és ribizli-málna közte, ez mind belekerült a sütibe. 

Tegnap hazafele bementünk a Nővéremékhez, tőle hoztam üvegeket, meg az Unokaöcsémet, meg sok paradicsomot -köszi érte!-, úgy hogy nem fogok unatkozni holnap sem!