Ma egy éve szántam rá magam, hogy bloggerkedni kezdjek. Inkább azt mondanám, hogy vettem a bátorságot. Hetekig böngésztem a különböző gasztroblogokat, s olyan elérhetetlennek tűnt ez a világ... Csodáltam sokak tehetségét, ügyességét, azt a kellemes légkört, ami kialakult a receptek írója közt. Szinte baráti (vagy az is?), segítőkész, elismerő, biztató, összetartó. Sokáig úgy gondoltam, ez felettem álló. Hol vagyok én azoktól a mesés tortáktól, mézesektől, eredeti, ötletes, merész ételektől, amilyeket látni sokak blogján? Bár tudom, hogy soha nem érem el azt a szintet, mégis belevágtam. Az a gondolat vezérelt, hogy azért a háziasszonyok zöme hétköznapi ételeket főz, átlagos a kézügyessége, s talán nekik tudok valamit nyújtani.
Nagyon naivan fogtam hozzá:-) Így utólag mosolygok magamon. Írogattam, s vártam, hogy majd valaki felfedezi, s én is kapok dicséreteket. Mert a magam lefoglalására vágtam bele első sorban -erről írtam első bejegyzésemben-, de nem csak magamnak szántam. Gesztenyénél olvastam egy nagyon idevágó mondatot: nem mond igazat, aki nem vágyik a visszajelzésre. No meg elismerésre.
Ez hónapokba telt, s a gasztro.blog.hu-nak köszönhetem. S mi jobban bizonyítja ennek serkentő hatását, mint az, hogy akkoriban megugrott a bejegyzéseim száma:-)?
Nem dicsekedhetek több mint száz követővel, sem sok tízezres nézettséggel, de valahogy nem zavar. Egy időben azt vettem észre, hogy ottfelejtem magam a számítógép előtt, s egyik blogot olvasom a másik után. Itt parancsoltam megálljt magamnak. Néhány -na jó, ez úgy 20-30- blogot olvasok napi rendszerességgel, legalábbis amikor új közlendőm van nekem is.
Vagy 2- 3 hete azzal szórakozok, hogy naponta bejelentkeztem 1-2 blog olvasójának. (Ezt a szokásomat abbahagytam.) Ezt talán hatan viszonozták. Nekik nagyon köszönöm, igazán fel tudja dobni a napomat minden új követője blogomnak!
S azoknak is nagyon köszönöm, akik rendszeresen, vagy kevésbé rendszeresen, olvasnak és véleményt mondanak süteményeimről. Ez nagyon biztató tud lenni, s én is igyekszem viszonozni.
Vannak kiábrándító események, de igyekszem nem foglalkozni velük, hisz senki sincs kötelezve semmire.
Összességében nem bántam meg döntésemet, lelkesen sütögetek továbbra is, és írogatok is:-)
Nem sütök tortát egyéves blogomnak, nem indítok játékot, hanem köszönetet szeretnék mondani (neveket akartam írni, de lehet, kihagynák valakit; szerintem úgyis tudja, akihez szól) mindenkinek, aki olvas, s ezt tudtomra is hozza nagyon kedves hozzászólásokkal!!!
Mégis kapott valamit a blog, új ruhát:-))) Nem volt könnyű választani...
És még valami: egy új blogot is indítottam, amibe bele szeretném sűríteni mindazt, ami ide nem fér bele. Nevének Lányom bölcs mondását választottam: Ez több mint ház, ez otthon! Már van néhány bejegyzés, terv meg rengeteg. De nem maradok hűtlen a Gerdi sütihez sem:-)
.JPG)
Először is boldog blog-szülinapot kívánok! Másodszor pedig nehogy hűtlen maradj a Gerdi sütihez, lelkes olvasókként továbbra is várjuk a finom sütirecepteket! Ismeretlen ismerősökként! :)
VálaszTörlésHankka, eszemben sincs hanyagolni a sütis blogot, ez fontos nekem! S kedves ismeretlen ismerős,ugye tudod, hogy az egyik legnagyobb köszönet Neked szól? :-) Meli
VálaszTörlésBoldog Szülinapot a blogodnak:) Nagyon szép lett az új külső is. A másik blogodon is jártam, megcsodáltam a konyhádat meg a tulipános ládát is:) Eddig is szívesen jöttem hozzád, ezután is jövök, merem remélni, hogy ennek a klassz virtuális baráti társaságnak a tagjai lehetünk még sokáig:)
VálaszTörlésCsatlakozom! :) Klassz az új külső is! Jól döntöttél, a lelkes sütögetést, írogatást meg ne hagyd, abba kérlek! :) Én köszi, hogy olvashatlak! Megyek másikodra is, csak most robogok a robotba. :)))
VálaszTörlésBoldog blogszülinapot kívánok neked sok szeretettel! Nagyon szép lett az új külső,a tartalmad maradjon a régi mert az így jó. A másik blogodat is megkukkantom! Ami tapasztalatot írtál az mind szerintem mindegyikőnkre igaz, szeretjük és várjuk is a véleményeket és tudunk örülni az ujabb követőnek. Csak így tovább és még sok ilyen jó bejegyzést, receptet adjál nekünk.:-))
VálaszTörlésTrollanyu, nagyon köszönöm:-)Szeretettel várlak továbbra is! Megfogalmaztad helyettem: igen, én is írni akartam az itt kialakult virtuális baráti társaságról... de így is hosszúra sikeredett:-)
VálaszTörlésCsilla, köszönöm, és nyugi, nem hagyom abba. Na látod, ez az én bajom, hogy nincs egy robot, ahova roboghatnék. Többek között ezért írogatok, hogy lefoglaljam magam.
Éva, sok szeretettel köszönöm:-) Ezért érdemes:-) Én is úgy gondolom, aki ilyen műfajt űz, nem csak magának írja, s nagyon jól tud esni, ha értékelik a befektetett munkánkat.
Gratulálok én is!
VálaszTörlésArra vigyázni kell, hogy ne válj "függővé" már ami a blogok olvasását illeti :-)
Sajnos nekem sincs időm mindig megdicsérni Kedvenceim műveit, alkotásait, de arra mindig szakítok pár percet, hogy gyorsan-gyorsan átolvassam az új recepteket "észrevétlenül"!
Jó, hogy itt vagy Te is, mert mindenkit más miatt szeretek böngészgetni - nincs két egyforma blog.
Jól tetted, hogy belevágtál, mert jó amit csinálsz! sok-sok ötletet és kitartó sütögetést kívánok, legyen mit csodáljunk továbbra is :)
VálaszTörlésGratulálok én is, végre meg is tudom írni. Gyerkőc alszik. Hasonló a problémám, talán végignézem a kedvenceket, de írni nem mindig jut időm. Csak biztatni tudlak, így tovább! :-)
VálaszTörlésBoldog Blogszülinapot Drága Gerdi! Csak így tovább. :)
VálaszTörlésMeli! Megtisztelő, és örülök, ha így gondolod! :)
VálaszTörlésM@rti, nagyon köszönöm! Legjobban, hogy időt szakítottál rám, és a biztató szavakat. "Észrevétlen" látogatóként is örülök Neked!
VálaszTörlésMárti, örülök, hogy így gondolod! Köszönöm! Annyira kitartóan sütök, hogy időm sincs mind lejegyezni.
Katuci, nagyon kedves vagy, hogy szusszanásnyi idődet erre szántad:-) Köszi a biztatást!
Petra, köszönöm, ezek után muszáj lesz igyekeznem:-)
Én is bloghódolód vagyok ám!!!!! Kiapadhatatlan konyhai ambíciókat, kiolthatatlan "éhséget" gasztro-barátaid és írásaik, valamint konyhai ténykedésük iránt, további csodás élményeket!!!! Örülök Neked!!! "Más" blogod követem, beleolvastam egy szuszra, majd megyek hozzászólni is!
VálaszTörlésVicuska, :-) Köszönöm és közben vigyorgok:-) Én is örülök Neked!
VálaszTörlésKedves Gerdi, néha úgy éreztem magamat olvasom. Mikor érhetek fel a nagy gasztro bloggerekhez? Valószínű soha, de aztán rájöttem a lényegre, hogy ez megmarad, nekem és a lányoknak, új receptekkel bővül neked és a többieknek köszönhetően a szakácskönyvem és hihetetlen jó érzés kedves, dicsérő, biztató, segítő hozzászólásokat kapni. Kívánok sok örömet, hozzászólást és követőt a bloghoz még nagyon sokáig! :) Most pedig megyek és bekukkantok a másikba is!! :))
VálaszTörlésKedves Barbi, igazán köszönöm! Azt hiszem, ennél többet már nem is kívánhatok:-)
VálaszTörlésBoldog 1 évet, és még sokat! Nagyon jó, hogy belevágtál! :) Továbbra is várom a fincsi recepteket, mert, még ha idő hiányában nem is kommentálok minden bejegyzésnél, mindig lelkesen olvasom, hogy épp mit sütöttél ki! :))
VálaszTörlés