2011. november 29., kedd

Sajtos focaccia

Még a múlt héten készült, egyik este ez volt a vacsoránk, teával. De tényleg annyit sütök, hogy nem győzöm tartani a lépést.
De annyi kedves, biztató szó után, amiben részem volt évfordulós bejegyzésem kapcsán, erőre kaptam:-)
Fogalmam sincs, hogy csináljátok ti, akiknek munkahelye van vagy kicsi gyerek(ek), esetleg mindkettő, s mégis van időtök blogbejegyzéseket írni, meg véleményeket... Valamit nagyon tudtok, amit én nem:-)  Én itthon töltöm napjaimat, a gyerekek sem kicsik már, mégsem érem utol magam. (Erről gyerekkori barátnőm jutott eszembe, aki végigkérdezett minden szappanoperát, hogy nézem-e. A nemleges válaszokra kissé felháborodottan kérdezte, akkor mit tudok csinálni egész nap? Hát annál értelmesebbet:-) )
Már megint elkanyarodtam...
Egy tavalyi Nők Lapja Konyhában találtam három oldalra való olasz kenyeret. Egyik kívánatosabb, mint a másik. Elsőnek ezt sütöttem meg:
Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 2 dkg élesztő
  • 3-4 dl langyos víz
  • 1 kiskanál só
  • 1 kiskanál cukor (vagy méz)
  • 3 evőkanál olívaolaj
A töltelékhez:
  • 20 dkg reszelt sajt
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • 1 gerezd fokhagyma
  • pici só
A tésztához valókat, a víz kivételével tálba tesszük, az élesztőt összemorzsolva. Annyi langyos vízzel megdagasztjuk, hogy inkább kemény, de rugalmas legyen a tészta. 
1-1,5 órán át kelesztjük. Két részre osztjuk, újra kelesztjük.
A reszelt sajtot (eredetileg szeletelt juhsajt, tejföl nélkül; nekem trappista) összekeverjük a tejföllel, kevés sóval, a zúzott fokhagymával.
Az egyik tésztát tepsi méretűre nyújtjuk, rákenjük a tölteléket, befedjük a másik tésztából nyújtott lappal.
Kevés olajjal kenjük meg a tetejét, villával szurkáljuk meg s előmelegített sütőben süssük pirosra. 
Finom volt, csak Leányzó húzta neki az orrát. De túl szép lenne, ha mindenki elégedetten falatozna. Na jó, ilyenekben is van részem, főleg ha rántott husit kapnak:-)

11 megjegyzés:

  1. Nagyon jól néz ki, imádom a sajtos kenyereket és micsoda véletlen, nálunk is pont focaccia volt, csak kicsit más és múlt héten:) De nálam is annyi kép és recept várakozik, hogy nem tudom mikor kerül fel a blogra. Egyébként nálam ez a blogolás már szenvedély, nem csak a sajátom, hanem másoké is. Pedig dolgozom is és 3 gyerek van. De nem nézek tévét szinte soha, na jó néha vasalás közben. De még a konyhába is viszem a laptopomat magammal:) Lehet, hogy ez már szenvedély betegség:)

    VálaszTörlés
  2. Trollanyu, köszönöm! Na ezt csodálom benned: egyik "legtermékenyebb" blogger vagy, akit olvasok, s mindezt a három gyerek és munkahely mellett képes vagy megoldani, nem beszélve a figyelemről, amit másokra fordítasz. Meg a konyhában töltött időről, hisz ezt a sok ételt, sütit is el kell készíteni valamikor!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jól néz ki, biztosan nagyon finom is!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jól néz ki, szerencsés a családod, hogy ennyi finomságot kapnak! :-)

    VálaszTörlés
  5. Csak kanyarodjál el nyugodtan, jó olvasni! :)))
    Látod nálam meg pont az a baj, hogy sokszor nem tudok mit írni a receptjeimhez bevezetőnek. :( Ez van.
    Én most egy kicsit visszább vettem, mert lassan elhatalmasodott rajtam is a blogolás, meg ebben a szürke időben nem is tudok szép képeket csinálni. :)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon guszta, biztosan nagyon finom !
    Azon én is szoktam csodálkozni, hogy aki dolgozik hogy tud még a blogolással is foglalkozni? De biztosan este én viszont már a "tyúkokkal" megyek aludni mert nem tudok sokáig ébren lenni! Vagy ez már a kórral jár?:-))

    VálaszTörlés
  7. Zsuzsa, köszönöm! Szerintem finom!

    Katuci, köszi, de a családom nem mindig így gondolja:-) Tudnak ám finnyáskodni...

    Csilla, nekem ez nem gond, sokszor annyit tudnék mesélni, de attól tartok, túlzásba viszem.
    Ugye, hogy bele lehet csavarodni a blogok olvasásába? Én maradok a jelenleg olvasottaknál, s punktum.

    Éva, köszönöm! Gondolom, mindenki másképp osztja be az idejét, meg mindenkinek van egy fontossági sorrend a tennivalókat illetően. A blogozás meg fontos:-)

    VálaszTörlés
  8. nagyon finomakat keszitesz, a sutes-fozes sok idot vesz fel. En tudom, delutan 6 fele erek haza, aztan tanulas, jatszas, sutes. De kell az, kikapcsolodunk. Jo sutkolodest es ne se torodj, nekem sincs fogalmam a szappanoperakrol :-)))) es a valo vilagrol se. A kollegak beszelik a munkaban, en hozza se tudok szolni :-)))).

    VálaszTörlés
  9. Nagyon tetszik, el is mentem a receptet! Egy csésze teával abszolút el tudom képzelni vacsoraként! A blogra mostanság csak késő este van idő, amikor a kicsi már alszik, de ilyenkor sem órák, pedig tudnék nézelődni! :)

    VálaszTörlés
  10. Réka, köszönöm:-) A szappanoperák nézése szerintem időpazarlás, de ízlések és pofonok... De volt idő, mikor én is néztem 1-2-t:-) Való világ is kimaradt az életemből, nem is erről szoktunk "beszélgetni":-) Inkább sütök!!!

    Hankka, köszönöm! Téged is csodállak ezért a tudásért, ahogy beosztod az időd, munka és kisgyerek mellett. Nézelődni meg naphosszat lehet, csak úgy kell elparancsoljam magam a géptől:-)))

    VálaszTörlés
  11. Szeretem a sajthoz a fokhagyma párosítást, máris belopta magát a szívembe (?) a focacciád :D

    VálaszTörlés