Körözött

Leányzóm, majd nem sokra rá Férjuram is körözött iránti vágyát fejezte ki. Tényleg rég készítettem. Meg aztán szeretek a család kedvére tenni, s miután ketten is rendelték, kénytelen voltam készíteni.
Régen nem ismertem, mifelénk nem készítették. Aztán első találkozás és kóstolás után mi is rákaptunk. Népszerűsége azóta is töretlen. Ünnepekre is szoktam készíteni hidegtál részeként, paprikába töltve s karikákra vágva, hétköznapra csak úgy, friss kenyérrel.
Most hétköznapi változat készült:

Hozzávalók:

• 25 dkg juhtúró
• 25 dkg tehéntúró
• 1 közepes fej lilahagyma
• 1 lecsópaprika
• só (ízlés, illetve a juhtúró sóssága szerint)
• 1-1 mokkáskanál pirospaprika és egész köménymag

Így készült:
A hagymát és paprikát apróra felkockáztam.

A kétféle túrót villával összetörtem. Hozzáadtam a hagymát, paprikát, kevés sót, pirospaprikát és köménymagot, alaposan összekevertem. Megkóstolom, ha kell, teszek még sót hozzá.
Hűtőben tárolva néhány napig élvezhető.

Biztos a körözött is ahány ház, annyiféleképpen készül, nekünk így készítve tökéletesen megfelel. 

Köménymagos sós párnák

Csak hogy együnk köményt is valamilyen formában, mert egészséges! Na jó, ez csak magyarázat arra, hogy miért süssek újra sósat, ropogósat. Mert szeretem őket. Ez is finom lett!

Hozzávalók:

• 1 kg liszt (fele rétesliszt)
• 2 teáskanál só + 1 nagy csipet
• 25 dkg zsír
• 10 dkg margarin
• 1 tojás
• 2 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 5 dkg élesztő
• kb. 4 evőkanál tejföl
• 1 evőkanál köménymag
• reszelt sajt a tetejére

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. 

A lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral, margarinnal. Hozzáadtam a köménymagot, tojást, az időközben felfutott élesztős tejet, s miközben gyúrtam, annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta. Azért ne legyen túl kemény, jól formázhatóra lágyítsuk a tejföllel. Nekem ehhez 4 evőkanállal kellett.

Fél órányi pihentetés után kinyújtottam, derelyemetszővel felvágtam -ezúttal kis négyzetekre-, tepsibe pakoltam. Mindegyik tetejére reszelt sajtot tettem.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem.

Kókuszos holdak

Szerencsés együttállás következett be: végre együtt a fotó és a recept is. Mert legutóbb csak a fotó állt rendelkezésemre, nem találtam a receptet. Aztán előkerült az újság, amiből sütöttem valamikor, a recept mellé írt változtatásokkal. Külön tettem a többitől, s most, hogy a kezembe került, előkerítettem az egykor elkezdett bejegyzést, a mentett fotókkal. Na kérem, azért elég időigényes műfaj ez a "gasztrobloggerkedés". Azért az idézőjel, mert ... hogy is mondjam, nem tartom magam annak, ezt én csak kikapcsolódásképpen űzöm, ezzel csapom agyon kevéske szabadidőmet.

Igazából a süti formáján akadt meg a szemem, egyébként sima kókusztekercs lenne. Igaz, az nem lekváros. Finom volt, bár azóta nem sütöttem. Mint ahogy sok más sütire sem kerül újra sor. Mert ha mindig ugyanazt sütném, mivel tölteném a blogot? 😃

Hozzávalók:
A tésztához:

• 45 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 1 evőkanál cukor
• 4 tojássárga
• 1 dl tej
• 2 dkg élesztő

A töltelékhez:

• fél üvegnyi sárgabaracklekvár
• 4 tojásfehérje
• csipet só
• 26 dkg cukor
• 20 dkg kókuszreszelék
• + porcukor beszórni

Így készült:

A tésztához a tejet kézmelegre melegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni. Közben a lisztben elmorzsoltam a margarint, hozzáadtam a tojássárgákat és az élesztős tejet, összegyúrtam.

Letakarva pihenni hagytam.

Közben a fehérjéket a cukorral és sóval kemény habbá vertem. Mikor kész, laza mozdulatokkal hozzákevertem a kókuszreszeléket.

A tésztát két részre osztottam. Felét téglalap alakúra nyújtottam, vékonyan lekentem sárgabaracklekvárral, elosztottam rajta fele habot. 

Feltekertem, s nagy pogácsaszaggatóval félholdakat szaggattam belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam.

A tészta másik felével ugyanígy jártam el.

180 fokos sütőben világosra sütöttem.

Még melegen porcukorral szórtam be.

Paradicsomos fasírt

A darált hús az általam kedvelt alapanyagok élén áll. Változatos, finom ételeket lehet készíteni a segítségével. A legkedveltebb a fasírt, no meg a töltött káposzta, amik elkészítését még Anyukámtól lestem el. Azóta sok étellel bővült a repertoár. Ezt a paradicsomos fasírtváltozatot nem olyan rég próbáltam ki, azóta már volt ismétlés is belőle. Még paradicsomot nem kedvelő Férjuramnak is ízlett. Naná, hús is van benne! 😃 Nem a 10 perc alatt elkészülő kategória, de nem is a legidőigényesebb. Érdemes elkészíteni, csalódást nem okozhat!

Hozzávalók:

• 60 dkg darált hús
• 2 tojás
• 2 szelet kenyér
• maréknyi zsemlemorzsa
• petrezselyem
• só, bors, paprika
• 2 gerezd fokhagyma
• kevés olívaolaj a sütéshez

A paradicsomszószhoz:

• 1 nagy fej hagyma
• 1-2 evőkanál olaj
• kis doboz sűrített paradicsom
• 3 dl házi paradicsomlé
• 2 teáskanál házi ételízesítő
• petrezselyemzöld
• bazsalikom
• só, bors

Így készült:

A fasírthoz a kenyeret vízbe beáztattam. Kicsavarva hozzáadtam a darált húshoz. Majd a tojásokkal, fűszerekkel, préselt fokhagymával összegyúrtam. Közben annyi zsemlemorzsát adtam hozzá, hogy formázható legyen. Kis gombócokat gömbölyítettem.

Kevés olajon, amennyi épp ellepi a serpenyő alját, minden oldalán pirulásig sütöttem.

Papírtörlőre szedtem ki.

A szószhoz a hagymát apróra vágtam, pici olajon megpároltam. Hozzáadtam a kétféle paradicsomot, fűszereket és összefőztem. Beleraktam a fasírtokat, ezzel is összemelegítettem s kész is.

Tésztát főztem hozzá.

Másik alkalommal, másmilyen tésztával készült változat:

Pizzás csavar leveles tésztából

Nem vagyok híve a bolti félkész-kész ételeknek, -inkább magam készítem-, a leveles tészta viszont kivételt élvez ez alól. Ha nem is túl gyakran, de időnként készül belőle valamilyen finomság, akár édes, akár sós. Ezúttal sós, pizza ízű rudacskák sültek ki belőle.

Hozzávalók:

• 2 csomag leveles tészta (2×50 dkg)
• 1 tömlős sajt (10 dkg )
• 3-4 teáskanál sűrített paradicsom
• morzsolt oregánó, bazsalikom
• 1 mokkáskanál só

Így készült:

A pizzás krémhez összekevertem a hozzávalókat: a sajtot, sűrített paradicsomot, fűszereket, sót. 

Egyik leveles tésztát kinyújtottam hosszúkás téglalap alakúra. Lekentem a krém felével a hosszabbik oldal felét, ráhajtottam a tészta másik felét. Csíkokra vágtam, megsodortam s úgy tettem tepsibe.

A második leveles tésztával ugyanígy jártam el. 

180 fokon pirulásig sütöttem.

Kelt tésztából elkészítve is finom lehet -előbb-utóbb tesztelni fogom-, csak akkor nem lesznek ilyen finoman ropogósak. 

Hamis tiramisu

Gombhoz a kabátot: volt két kis doboz tejszín a hűtőben, még az ünnepekre vettem egy meg nem valósult sütihez. Attól tartottam, hogy hamarosan lejár a szavatossága, de még csak a közelében sem járt. De azért kerestem hozzá receptet. Több ötletem volt, végül egy sütés nélküli mellett döntöttem, annak is a hamiskás változata készült el, mascarpone ugyanis nem lapult a felhasználásra váró alapanyagok között. Valamikor régen már készült hasonló, arra nem emlékszem, pontosan hogyan. Az biztos, hogy puding és tejszínhab keveréke volt, de ezúttal tojást is csempésztem bele.

Hozzávalók:

• 2 tojás
• 4+ 2 evőkanál cukor
• 1 csomag tejszínízű pudingpor
• 5 dl tej
• 4 dl tejszín
• 20 dkg babapiskóta
• 1,5 dl főzött kávé
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:

A tojásokat 4 evőkanál cukorral elkevertem, nem habosra, de jó alaposan. Hozzákevertem a puding- port, majd apránként belekevertem a tejet.

Közepes lángon állandóan kavargatva felfőztem. Előbb csomós lesz, de rövid főzés után kisimul.

Hagytam kihűlni, közben néha megkevertem. Kezdetben elég lágy, de hűlés közben szépen megdermed.

A tejszínt 2 evőkanál cukorral felvertem, majd több részletben hozzáadtam a közben kihűlt pudingot, miközben tovább vertem.

Egy edény alját kiraktam a babapiskóta felével, amit előbb kávéba forgattam. Nem áztattam, csak belemártottam mindkét felét. Rákentem fele krémet, megint egy réteg kávés babapiskóta következett, majd a maradék krém.

A tetejét kakaóval szitáltam be.

Másnap szeleteltem.

Brassói

Valamikor réges-régen ettem egy gyorsétteremben brassóit, hát... nem nyerte el a tetszésemet. Annak előtte nem ettem, csak hallomásból ismertem. Aztán utánanéztem az elkészítési módjának. Hát számtalan és változatosan elkészített formájával találkoztam. Én is elkészítettem a saját változatom- ezzel már elégedett voltam! ☺

Hozzávalók:

• 1 csirkemell
• 1 kisebb fej hagyma
• kevés olaj
• só
• bors, paprika
• 1-1,5 kg hasábburgonya (+olaj a sütéséhez)

Így készült:

Az apóra vágott hagymát kevés olajon megpároltam. 

Közben a húst megmostam, vaskosabb csíkokra vágtam. Rádobtam a hagymára, sóztam, s fedő alatt hagytam puhára párolódni. Levettem a fedőt, s hagytam, hogy a levét fője el. Végül késhegynyi borssal és paprikával fűszereztem.

Közben a krumplit is megsütöttem, bő olajban. Kiszedtem, lecsepegtettem, só-bors-paprika keverékével megszórtam, összekevertem a hússal s azon melegében elfogyasztottuk.

Azért némi savanyúság vagy valamilyen saláta jól jön mellé.

Diós-meggyes tojásfehérje-süti

Megint összegyűlt egy csomó tojásfehérje. Valamit kezdeni kell vele- hát sütöttem. Belekerült minden földi jó, ennek megfelelően a végeredmény is finom lett.

Hozzávalók:

• 7 tojásfehérje
• 7 evőkanál cukor
• csipet só
• 7 evőkanál víz
• 4 evőkanál liszt
• 7 evőkanál darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 kis üveg magozott meggybefőtt
• maréknyi mazsola
• 5 dkg darabolt csoki

Így készült:

A fehérjéket előbb a sóval, majd a cukor hozzáadásával kemény habbá vertem. Hozzáadtam a vizet, ezzel is vertem a habot nagyon rövid ideig. Belekevertem a lisztet, sütőport, darált diót, majd a mazsolát, lecsepegtetett meggyet, csokidarabokat.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 180 fokon kisütöttem. Mikor a teteje szépen megpirult, kivettem a sütőből.

Nagy tepsiben sütöttem, így elég lapos lett, de más baja nem volt! :-)

Kókuszos-diós keksztekercs

Tegnap készült el a karácsonyi listán szereplő egyik édesség, ami szerencsére akkor nem valósult meg. Most sokkal jobban értékeltük! ☺Felhasználtam bele a maradék darált diót is, ezáltal lett kicsit másabb, meg sokkal finomabb, mint "alapjáraton".

Hozzávalók:

A krémhez:

• 5 evőkanál rétesliszt
• 2 csomag vaníliás cukor
• 5 dl tej
• 10 dkg kókuszreszelék
• 20 dkg vaj
• 18 dkg cukor

A kekszes masszához:

• 50 dkg darált keksz
• 8-10 dkg darált dió
• 18 dkg porcukor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• fél üvegcse rumaroma
• 3,5- 4 dl tej
• 2 evőkanálnyi kókuszreszelék a szóráshoz

Így készült:

A krémmel kezdtem: a réteslisztet simára kevertem kevés tejjel, majd a többi tejet is fokozatosan hozzákevertem. A vaníliás cukor is belekerült, és állandóan kevergetve sűrűre főztem. Még azon forrón, amint levettem a lángról, hozzákevertem a kókuszreszeléket és a vajból 4-5 dekányit.

Hagytam kihűlni, közben időnként megkavartam. 

A többi vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a kókuszos pépet.

Következett a kekszes rész: tálba tettem a kekszet, diót (több, mint 8, de nem egészen 10 dkg volt), porcukrot, kakaót tálba tettem. Hozzáadtam a rumaromát és 3 dl tejet. Gyúrni kezdtem, majd fokozatosan adagoltam bele a maradék 1 dl tejet. Pici maradt belőle, mire megfelelő állagú lett a massza: kemény, de formázható legyen. 

Két részre osztottam, egyik felét két réteg alufólia között kinyújtottam, -az alsót megszórtam kókuszreszelékkel- ,fele krémmel lekentem s szorosan feltekertem.

Hasonlóan jártam el a másik felével is.

Hideg helyen érdemes tartani, úgy lehet megfelelően szeletelni.

Szeretjük a kekszes sütiket. Számtalan változatban, formában készülhet, a töltelékkel is lehet variálni. Legtöbb recept csak vaj-cukor-kókusz keverékkel tölti, nekem úgy túl tömény, szeretem megszelídíteni vagy pudinggal, vagy lisztes péppel. 

Nekem soha nem sikerül szép vékonyra kinyújtani a kekszes alapot, így nem annyira szépek, de azért finomak! 😊

Májkrémfasírt

Az utóbbi időben több cikket olvastam a gyerekkorombeli romániai helyzetről, a háttérről, és a kulisszák mögé is betekintést lehet már nyerni -valamelyest-, amiről akkoriban fogalmunk sem volt. Valóban nem volt könnyű, a mai életkörülmények között azt már el sem tudják képzelni, akik nem abban nőttek fel. De azért annyira nem volt keserves. Legalábbis a megélhetés. Soha nem éheztünk, nem nélkülöztünk. Más szempontból sokkal nehezebb volt. Az ember leleményes, s alkalmazkodik az adott körülményekhez, kihozza belőle a lehető legtöbbet. Mi legalábbis így tettünk. A boltokban alig volt valami, ugyanazzal a néhány fajta konzervvel volt végigrakva a hosszú polc. Májkonzervet lehetett kapni. Hát készült belőle fasírt- hasonlóan, mint az igazi, de hús helyett májkrém került bele. Meg majonézzel kikavarva is készítettük, kenyérre kenhető kencének. Ez is finom volt. De idejét sem tudom, mikor készítettem utoljára. Most hogy eszembe jutott, sort fogok rá keríteni.

Bár lejártak azok az ínséges idők, de néha eszembe jutnak s elkészítem azokat az ételeket. 

Hozzávalók:

• 1 nagy doboz májkrém
• 4 tojás
• só, bors
• 1 gerezd fokhagyma
• zsemlemorzsa
• olaj és/vagy zsír a sütéshez

Így készült:
A májkrémet villával szétnyomkodom, majd elkeverem a tojásokkal, kevés sóval és borssal, végül annyi zsemlemorzsával, hogy formázható masszát kapjunk.
Kanállal kis halmokat raktam a forró olajba, s közepes lángon mindkét felét világosra sütöttem.
Ezúttal paradicsomot ettünk hozzá, de bármilyen zöldséggel finom.
Zsemlemorzsa helyett szikkadt kenyeret is lehet belemorzsolni.

Egyszerű sajtos rúd

Azért egyszerű, mert kevés hozzávalóból csak összegyúrjuk s sütjük is. Szilveszterre készült, sósként többedmagával. S azt hittem, már van a blogon, de nem találtam. Az utóbbi időben egyre többször szembesülök hasonló esetekkel: vagy azt hiszem, már szerepel a blogon, vagy az ellenkezője: rájövök, hogy már egyszer közzétettem azt a sütit. Például a minden évben készülő -amúgy recept fejben, de a biztonság kedvéért meg szerettem volna nézni- mézest kerestem, s nincs. Az egyszerű, kivágom, sütöm s díszítem fajta. Több formában megtaláltam, de az nincs. Pedig meg mertem volna esküdni, hogy azt még a kezdetek kezdetén közzétettem.
Több, mint 8 éve írom a blogot, közben meg... öregszem, na. Lassan ehhez is hozzá kell szoknom? Vagy csak időt szánni rá, s átböngészni elejétől a több, mint 900 receptet... De az idővel is hadilábon állok.
Hát akkor álljon itt ez a sós rúd recept is:

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 1 teáskanál só+1 nagy csipet
• 25 dkg margarin
• 1 púpozott evőkanál zsír
• 4 evőkanál tejföl
• 15 dkg reszelt sajt a tetejére

Így készült:

A lisztet, sót elvegyítettem, majd összemorzsoltam a margarinnal és zsírral. Végül összegyúrtam a tejföllel, amiből annyi kell, hogy összeálljon a tészta. 

Rögtön nyújtható. Reszelt sajttal szórtam be a tetejét, rányomkodtam, majd derelyemetszővel csíkokra vágtam.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon pirosra sütöttem.

Finom, ropogós, napok múlva is jó. Viszont a mellette lévő sajtos sós még tovább élvezhető. Sokáig roppanós marad.

Epres-banános pohárkrém

A piszkozatok között találtam ezt a bejegyzést. Igencsak tavaszi, de bármilyen idénygyümölccsel vagy akár befőttel is összedobható ez az egyszerű finomság.
Picike kertünkben egy sor eper is kínlódik a kerítés tövében. Szegény mindig gazdagon virágzik, aztán mikor termőre fordulna, soha nem kap elég esőt. Ez így van évek óta. Pedig fénykorában szép nagy gyümölcsök teremtek rajta. Utóbbi években épp csak csipegetni való. Hogy mégis készüljön belőle valami, Leányzóval összedobtunk egy kis nyalánkságot. Csak abból, amit találtunk a hűtőben-kamrában.

Hozzávalók:

• 1 nagyobb banán
• maréknyi eper
• 1 doboz (25 dkg) mascarpone
• 2 dl tejszín
• 2-3 evőkanál cukor
• néhány babapiskóta

Így készült:

A megmosott epret felkockáztuk, a banánt szintén.

A tejszínt a cukorral (ízlés szerinti mennyiségű, szerintem a 2 evőkanállal is elég) felvertük, majd elkevertük a krémsajttal. Hozzákevertük a felaprított gyümölcsöket is (valamennyit meghagytunk a díszítéshez).

Poharakba 2-2 babapiskótát állítottunk, s belekanalaztuk a gyümölcsös krémet.

A tetejét eperrel és banánkarikákkal díszítettük.

Egyszerű és finom édesség! Bármilyen más gyümölccsel elkészíthető. Mondjuk a kedvencemmel, őszibarackkal. 

Húsgombócos káposzta

Gyerekkorunkban mindig nagy hordó savanyú káposzta volt bebiztosítva télire. A pincébe volt nagy fakádba, kővel lenyomatva, letakarva. Szívesen ettük, vagy csak úgy savanyúságnak, de a töltött káposzta is abból készült, meg más káposztás ételek. Szerintem mind finom. A gyerekeim nem szeretik őket. Még a székelygulyást sem, pedig annál finomabb ételt nem sokat tudok felsorolni. 

Én boltban veszem a savanyú káposztát. Többször terveztem, hogy én is megkísérlem az elrakását, de soha nem lett belőle semmi. Pedig jó kis téli vitaminforrás.

Most is volt egy adag káposztám, de valami mást terveztem belőle készíteni, mint szoktam. Mivel volt darált hús, rizses gombócokat főztem bele. Férjem azt mondta, a székelykáposzta finomabb, amivel nem is szálltam vitába, de nekem ez is nagyon ízlett. 

Hozzávalók:

• 1 nagy fej hagyma
• kevés olaj
• 1 kg savanyú káposzta
• 60 dkg darált hús
• 1 dl rizs
• 1 tojás
• só
• bors, paprika
• kapor
• tejföl a tálaláshoz

Így készült:

A hagymát apróra vágva az olajon megpároltam. Rátettem a levétől megszabadított káposztát, s felöntöttem annyi vízzel, amennyi bőven ellepte. Fedő alatt puhára főztem.

Míg főtt, elkészítettem a gombócokat: a darált húst, tojást, rizst, sót, borsot, pirospaprikát összevegyítettem, diónyi gombócokat formáltam belőlük.

Mikor a káposzta kész lett, még öntöttem rá vizet, annyit, hogy a gombócokat bele tudjam helyezni, ellepje őket. Előbb a tetejére pakoltam, majd óvatosan átkevertem, s fedő alatt hagytam puhára főni. Egy gombócot szétvágva ellenőriztem, hogy a belsejében is puha-e a rizs.

Még pici paprikát tettem hozzá meg teáskanálnyi kaprot. Sózni nem kellett, a káposztától elég sós lett.

Kiadós és finom. Tejföllel tálaltam. A kapor elhagyható, de én szeretek minden káposztás ételbe tenni belőle. Meg csombordot is, ha van, de most épp kifogytam belőle.

Diós-kávés szelet

Karácsonyra készült. Cseh sütit terveztem sütni, de már este lévén fáradt is voltam, minél hamarabb túl szerettem volna lenni a saját magam által kiszabott feladatokon, meg a házat sem akartam már felverni a habverő zajával, ezért kitaláltam egy kevert alapot a piskóta helyett. A krém sem teljesen ugyanaz, de így is jól sikerült, Férjem kedvence lett a kínálatból. Persze, már csak azért is, mert Ő kavarta a krémet hozzá. Mert azért időnként be-bedugta valaki a fejét a konyhába, hogy kell-e valamit segíteni. Én meg megengedtem nekik!😉

Hozzávalók:
A kevert tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 25 dkg liszt
• 20 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl tej
• 1 dl olaj
• 1 evőkanál őrölt kávé

A krémhez:

• 1 csomag vaníliaízű pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 4 dl tej
• 20 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• 10 dkg darált dió
• 1 evőkanál őrölt kávé
• + 1 evőkanál kakaó a tetejére

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd a többi hozzávalót beleborítva, sima masszát kevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam, majd 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A krémhez előbb megfőztem a pudingot: a lisztet elvegyítettem a pudingporral. Előbb kevés tejjel simára kevertem, majd a többi hozzáadásával kis lángon állandóan kavarva felfőztem.

Hagytam kihűlni, közben többször átkavartam.

A vajat a cukorral elvegyítettem, majd kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pudingot.

Végül belekerült a dió és kávé.

A kész krémet a kihűlt lapra kentem.

A tetejét kakaóval szitáltam be. (Teaszűrőbe tettem a kakaót, s annak segítségével egyenletesen beszórtam a tetejét.)

Csokit terveztem a tetejére, de több csokis tetejű is volt már, erről lemaradt. Így is finom volt! Van még belőle a fagyasztóban- persze hogy megint többet sütöttem, mint amennyit meg bírtunk enni meg elosztogatni-, majd ha túl leszünk a nagy evészetek okozta sokkon, előszedem. ☺ Még most sem érzem úgy, hogy bírnék enni belőle...

Narancsos-kakaós keksz

Rég sütöttem ilyen kanalazós kekszeket, most idő hiányában, vagy inkább pontosítok: nem voltam babrálós kedvemben, így arra fanyalodtam, hogy egy ilyet dobjak össze. A vizsgakekszet vettem alapul, s a kakaó mellett naranccsal ízesítettem. Szeretem ezt az ízpárosítást.

Hozzávalók:

• 3 nagy tojás
• 25 dkg cukor
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 25 dkg margarin
• 45 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál kakaó
• 1 narancs lereszelt héja és leve

Így készült:

A tojásokat a cukorral alaposan elkavartam. Következett a mikróban felolvasztott margarin, majd sorra a többi belevaló, s mindezt alaposan összekevertem.

Két teáskanál segítségével sütőpapírral bélelt tepsibe diónyi kupacokat pakoltam, helyet hagyva közöttük, mert terülnek-nőnek sülés közben.

180 fokon sültek addig, míg tetejét megnyomva már nem puhák.

Hamar sül, figyelni kell rá.

3 nagy tepsivel lett belőle.

Hamar kész, és finom. S bár nem tapasztalatból mondom, de biztos vagyok benne, hogy napokig eláll-na.