Szalalkális vaníliás szelet

Bár van, aki nem, én kimondottan szeretem a szalalkális sütiket. Laza, puha, magas lapok lesznek a vele készült tésztából, s jellegzetes íze is van, ami egyáltalán nem olyan, mint az illata, vagy inkább szaga. De állítom, a  mostanság kapható szalalkálinak már nincs is olyan szúrós szaga sütés közben, mint régebb. Bátran lehet vele sütni.

Hozzávalók:
A lapokhoz:

  • 40 dkg liszt
  • csipet só
  • 10 dkg margarin
  • 15 dkg porcukor
  • 1 tojás
  • 1 dl tej
  • 1 csomag szalalkáli (50 dkg liszthez való)
A krémhez:
  • 7 dl tej
  • 2 csomag vaníliás pudingpor
  • 1,5 dl tejföl
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
Így készült:
A tésztához összemorzsoltam a margarint a liszttel, sóval, majd hozzáadtam a cukrot, tojást és a tejben elkevert szalalkálit. Összegyúrtam. Még pici liszt kellett hozzá, mert lágynak találtam.
A tésztát két fele osztottam, s tepsi méretűre kinyújtottam. Tepsi hátán, 180 fokon világosra sütöttem őket. Gyorsan sül, figyelni kell rá.
A krémhez előbb simára kevertem a pudingporokat kevés tejben, majd a többi hozzáadásával sűrűre főztem. Még azon forrón hozzákevertem a tejfölt s hagytam kihűlni. 
A puha vajban elkevertem a cukrot, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.
Megtöltöttem a lapokat a krémmel. Másnapig hagytam "érni". 


(Recept forrása: Receptözön Sütemények, 2013/3. )
A lapok kicsit vastagok lettek, akár 3 lapot is süthettem volna belőle. De így legalább a krém is jó magasan van a sütiben. :-) Persze finom is volt, puha és krémes, könnyen szeletelhető, de melegben mindenképpen hűtőben tartandó!

6 megjegyzés:

  1. Töredelmesen bevallom, hogy én sem szerettem, de kb 25 éve szinte beleszerelmesedtem, és ez az érzés a mai napig tart :D Semmilyen süteménylap nem tudom úgy átpuhulni krémtől, mint a szalalkális.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ugye! :D Én mindig is szerettem, Anyukám is gyakran készített szalalkális sütiket. És valóban: a legpuhább sütik!

      Törlés
    2. "Nem tud" akart ez lenni, csak elírtam :D De te érted, mit akartam mondani! Enni én is szerettem ,csak azt a bizonyos szúrós szagát viseltem el nehezen. Sőt, terhességem alatt 2 házzal arrébb rohantam, amikro anyukámékhoz belépve a házba megcsapta az orromat :D Aztán a cél szentesítette az eszközt :)

      Törlés
    3. Észre sem vettem az elírást! Csak mert annyira értettem! :-)

      Törlés
  2. Én is szeretem őket - enni - , de sütni továbbra sem... :-DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Én a lapok nyújtása miatt kedvelem kevésbé, az úgy látszik, örök mumus marad, de a végeredményért még a fojtós szagot is hajlandó vagyok elviselni! :-)

      Törlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...