Kinder paradiso


 Ma fejfájós napom volt. De nem annyira, hogy ne a konyhában töltsem a nap nagyobbik részét. Főztem, aztán sütöttem. Leányzó is besegített, főleg a krémes edény majdnem tisztára nyalogatásában. Mondtam is neki, hogy ezt ki sem kell mosogatni:-) Elkészült a süti, de elég lágy volt a töltelék, nem mertem így megvágni, csináltam neki helyet a hűtőben. Bepakoltam a mosatlant -megint tetemes mennyiséget gyártottam- a gépbe, aztán felvonultam gyógyítani a fejemet. Végül is vasárnap délután van! Már majdnem elnyomott a buzgalom, arra riadtam, hogy: Anyaaaa! Vágsz nekem sütit? Leányzó már nagyon türelmetlen volt. Nem, még nem. S a másik oldalamra fordultam. De nem telt el sok idő, Hédi megint rázendített a mondókájára. Ennyit a vasárnap délutáni lustizásról:-) Azt gondoltam, azért sem teszek a kedvére, de csak lementem, felszeleteltem a sütit. Fele el is fogyott. Nem úgy a vacsora:-)))



Hozzávalók:
A tésztához:

  • 12 dkg margarin
  • 15 dkg cukor
  • 4 tojás
  • csipet só
  • 1 citrom leve és héja
  • 20 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
A töltelékhez:
  • 3 dl tej
  • 3 + 2 evőkanál cukor
  • 1 csomag tejszínízű pudingpor
  • 25 dkg mascarpone
  • 1 citrom leve
  • 2 dl tejszín
Így készült:
A margarint mikróban megpuhítottam, majd elkevertem a cukorral. Egyenként hozzáadtam a tojásokat, majd belereszeltem a citrom héját és hozzáöntöttem a kifacsart levét.
A lisztet elkevertem a sóval és sütőporral, beleborítottam a masszába és simára kevertem.
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 175 fokon kisütöttem.
Kedvenc, 28×34 cm-es tepsimben sütöttem, de kisebbet javasolnék, mert így elég vékonyka lett a lap, s még ketté is kell vágni. 
A pudingport elkevertem kevés tejjel, majd a többi tej és 3 evőkanál cukor hozzáadásával állandóan kavargatva sűrűre főztem. Hagytam hűlni, közben időnként megkevertem.
A mascarponét elkevertem a többi cukorral és a citromlével. Hozzáadtam a langyosra hűlt pudingot, végül a felvert tejszínt.
A tésztát vízszintesen kettévágtam, megtöltöttem a krémmel, néhány órát hűtőben kell dermeszteni.
Ami nálunk egy órácska lett, de így is szeletelhető volt.
Holnapra a maradék másik fél még jobb lesz:-)


A füzetemben lévő -ki tudja már honnan- lapocskákra írt recepteket nézegettem, s ezen megakadt a szemem. Vagyis inkább a képzeletem. Végigfutottam a hozzávalókat, megállapítottam, minden fellelhető itthon. A következő lépés az volt, hogy 1-2 nekem nem tetsző dolgot "átírtam". Aztán hozzáláttam.
Próbáltam fellelni a forrást, de néhány recept átnézése után nem találtam olyat, ami a lapocskákon lévővel megegyezne. Így ez egy forrás nélküli, amúgy is gerdiesített kinder paradiso recept.
Azt nem is mondtam még, mennyire finom! Hát nagyon:-)

9 megjegyzés:

  1. Remélem a fejfájás már elmúlt, a süti pedig irtó guszta. Régebben a bolti változat nagy kedvencem volt, de most már nem fanyalodom műsütikre! :))) Én is szívesen nyalakodtam volna, mint a lányod, de beérem pár kockával! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Barbi, köszönöm!
      A fejfájás elmúlt, jót tett neki sütiszeletelés:-)
      Némileg hasonlít a boltira, de tényleg. Bár meglehetősen régen ettem.

      Törlés
  2. De jó :) Hát az anyukák általában keveset lustiznak .)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Kati! Hát igen, de azért anyukának lenni a legjobb dolog a világon:-)

      Törlés
  3. Leányzód próbálta elvonni a figyelmedet a fejfájásról :) Ilyen finomsággal én is szívesen gyógyúlnék :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vicuska, ez eszembe sem jutott, hogy ilyen jó szándék vezérelte Hédit:-) De valószínűleg úgy volt, mert a kóstolgatást követően elmúlt a fejfájás...

      Törlés
  4. De jól néz ki, nem is csoda, hogy felébresztett a Leányzód :-)

    VálaszTörlés
  5. Valamelyik nap tetted ki a fb oldaladra, azt hittem, a napokban készült, erre idejövök és látom, hogy még tavaly nyáron. Pedig azt hittem, hogy esetleg van még belőle és kuncsoroghatok 1-2 szeletért. :D

    VálaszTörlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...